Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)
A) Múzeumi jelentés - I. Déri-múzeum építése
A) MÚZEUMI JELENTÉS E z a jelentés, amelyet a muzeális ügyek iránt érdeklődő közönség, felettes hatóságaink, múzeumunk pátrónusai és barátai most vesznek kezükbe, Debrecen város múzeuma huszonegyedik évi működéséről és állapotáról számol be. Az elmúlt évben reánk nézve a legfontosabb esemény régtől fogva áhított állandó hajlékunknak, a Déri-múzeum palotájának felépítése, amely két évtizedig vajúdott ügynek, a debreceni Közművelődési ház kérdésének diadalmas megoldása volt. Beszámolónkat tehát ennek ösmertetésével kezdjük meg. I. Déri-múzeum építése. Már előző évi jelentésünkben mondottuk, hogy a városi közgyűlés még 1925 nyarán kiadta vállalatba a Déri-múzeum föld-, kőmíves és némely más munkáit a Tóth és Sebestyéncégnek, de közbejött okok miatt az építés megkezdését el kellett halasztani. Az enyhe időjárás megengedte, hogy 1926 telén, februárban hozzáfoghattak a Füvészkertben az alapozáshoz. Alig indult meg a munka, a március 18-án tartott városi közgyűlés lényeges változtatásokat tett az eredeti terveken, részint az alapozást nehezítő talajviszonyok leküzdése, részint az épület férőhelyeinek szaporítása végett. Elrendelte ugyanis, hogy hat méter mélységű téglaalapozás helyett vasbeton talpakra rakják a falakat ; az előadó terem bővítése érdekében az egész épületet északi oldalon 5*8 méterrel meghosszabbítsák és a környező uccák szintjének megfelelően 1 méterrel felemeljék ; továbbá a pincehelyiségeknek laboratóriumi és raktári célokra felhasználhatása által felszabaduló földszinti helyiség, úgy a múzeum, mint a látogató közönség érdekében múzeumőri lakássá alakíttassék át ; a két udvar kiállítási termek nyerése végett beüvegeztessék ; végül a második emeleten lévő képtári termek í*
