Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1924. évi működéséről és állapotáról (1925)

Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeumának 1924. évi működéséről és állapotáról

» tiszta románkori stilusban épült kápolna alapfalainak összes tágIáit pár évvel ezelőtt, az oláh megszállás zavarai között, egyik kaszáló birtokos — amint erről az ásatás ideje alatt értesültünk — a tulajdonos város engedélye nélkül önhatalmúlag kiszedette és elhordotta. Szerencsére még csaknem teljes épségben meg volt az agyagalapozás, melyet — úgylátszik — alföldszerte alkalmaztak a falusi templomok építésénél. Sikerült ebből tehát megállapítani a somai templom alapformáját, támfal nélkül, félköríves apszissal épült kis egyház méreteit. Körülötte hosszú ideig temetkeztek. Mert többnyire feldúlt állapotban sok emberi csontot találtunk. Egy ép csontváz derekán bőröv díszítésére szolgáló ezüst pitykék és kapcsok hevertek egymást váltogatva, sorban. Árpádkori viselet jellemző tartozékai. Somát már a váradi regestrum is említi a XIII. század elején. Űgylehet, hogy a közeli Bánk egyházával együtt Bánk-bán birtoka volt. 1311-ben, midőn Dózsa mester Károly királytól adományul kapja, hihetőleg még lakott helység. De már 1406-ban, mint a debreceni polgárok által használt predium szerepel. — A Szomszédos Szatán, a középkori Zatatelekén is akartunk ásatni. De okt. 20-án, mikor Zoltai ott Puskás erdőfőmérnökkel helyszíni szemlét tartott, a templomhely egy részét tulajdonosa őszivel bevettette, másik részét pedig szőllőtelepítés végett forgatás alá fogta. így egyelőre a rigolirozáskor felbukkanható véletlen szerencsére bíztuk magunkat. Az erdőfelügyelőség vezetői : Szabó József min. tanácsos, Kovássy Kálmán erdőtanácsos urak az erdőspusztákon lévő templomhelyek feltárásához támogatásukat önként megígérték és felkínálták. Október 11-én a város határának nyugati részén, az újföldi Köveshalmon kísérletezett Zoltai. Ezúttal a református főgimnázium Erő cserkész-csapata vállalkozott nagyobb lelkesedéssel és buzgalommal, mint testi erővel erre a kisebb eserkésztiúknak bizony nehéz, fárasztó földmunkára, melyből estefelé zuhogó zápor vert ki bennünket. A sár miatt másnap már nem is mentünk ki. Mégis sikerült annyit felderíteni, hogy a Köveshalmon a középkorban kisded templom, vagy temetői kápolna állott, melynek tégláiba most is meg-megakad az eke vasa. Több százados elhagyatottság, sok turkálás, kincskeresés ellenére is megmaradt itt-ott a templomocska döngölt agyag-fundamentuma, mindazonáltal hiányosabban, semhogy az alapformája és méretei világosan kitűnhetnének. Szanaszét emberi csontokat is leltünk, melyek egy akkor talált ezüst hajgyűrüből következtetve, XIV. század közepe előtti temetkezések maradványai. A Köveshalomhoz közel fekszik a hatalmas Kamarás-halom. Kéznéllévő tehát a feltevés, hogy a Köveshalmon a középkori Kamarástelke, máskor Kamaráshalma néven emlegetett birtok kisded egyházat találtuk meg cemeteriumával együtt. A halom tulajdonosa Csengeri Leó