Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1922 és 1923 évi működéséről és állapotáról (1924)

II. Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeumának 1923. évi működéséről és állapotáról

8 a kedvező szerencsét is számunkra, hogy ezáltal megvalósul városunkban a régen tervezgetett közművelődési ház, melyben a város múzeuma, közművelődési könyvtára, tudományos és irodalmi társulatai is a modern igényeknek megfelelő otthont találnak. Ismeretesek azok a nézeteltérések, melyek kezdetben a Dérimúzeum elhelyezése körül támadtak. A január 12-iki értekezlet a Nagyerdőn, az egyetem szomszédságában ajánlott lel helyet, azonban Déri úr ezt határozottan visszaútasította, míg a kollégiumi Füvészkertben való elhelyezés eszméje azonnal megnyerte a nagy alapító tetszését. Az aggastyán köhő-pap, könyves Tóth Kálmán gondolata volt ez és dr. Baltazár Dezső püspök teljes erkölcsi támogatásával végre is a május 26-án tartott egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag átengedte a Füvészkertet kizárólag a Déri-múzeum számára a város által teljesítendő bizonyos ellenszolgáltatások fejében. A város törvényhatósági bizottsága már június 7-én megszavazta a kívánságokat, azonban az ügy tovább fejlődését megakadályozta a szakértők azon véleménye, hogy a fűvészkerti célokra felajánlott kishegyesi-úti telek nem felel meg. Ekkor hozták javaslatba a kollégium tócós-kerti földjét és az ekként bonyolódottabbá vált csere újabb egyházkerületi határozattal és a város által adandó ellenszolgáltatások szaporításával volt keresztül vihető. Az egyházkerület november 28-án, a város december 7-én végleg tisztázta és megállapította a feltételeket és az egyházkerület elnöksége aláírta a minisztérium által már nagyon is sürgetett szerződést. Már ezt megelőzőleg a minisztérium kebelében alakított építési bizottság hozzáfogott az építkezés előkészületeihez. Szeptember 1—2. napjain Déri Frigyes úr jelenlétében a minisztérium, a város és az egyházkerület képviselői Debreczenben döntő jellegű tanácskozást tartottak, melyen Györgyi Dénes és Münnich Aladár megbizott budapesti műépítészek vázlatos terveket mutattak be. Ugyanakkor kitűzték az alapkő ünnepélyes letételének a napját is. Ez az értekezlet foglalkozott a Déri-múzeum jogi helyzetének a kérdésével is, melyet úgy vél megoldhatónak, ha a különböző eredetű vagyonrészek egyetlen jogi személy tulajdonát tévő alapítványt alkotnak, melynek gondozását az állam, a város, a református egyházkerület, a tudományegyetem és más illetékes tényezők bevonásával szervezendő kurátorium teljesíti. Szeptember 23-án folyt le meghívott előkelők jelenlétében az alapköleteteli ünnepély, azonban az építkezés nyomban nem indulhatott meg részint azért, mert a szerződés ratifikálása akkor még nem történt meg, részint pedig azért, mert az építési alapot súlyos tőzsdei veszteségek érték, melynek következtében a már elfogadott terveket is jelentékenyen redukálni kellett. Ez összébb vont terveket Czakó Elemér államtitkár a deczember 17-én tartott érte-