Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1921. évi állapotáról (1922)

8 Stróbl Alajos vésőjével Déri Frigyest ábrázolja. A szobrot letétül kaptuk és a képtár nagy termében helyeztük el, díszes faragott fa talapzaton, amelyet a város, Boros József építész rajzai szerint, Bessenyei Gyula asztalosmesterrel készíttetett 3500 kor. költséggel. városi, tanács a magyar kis plasztika két új keletű művét adta jyándékul^ Egyik Horthy Miklós kormányzó nagy relief-képe, másik Tisza István gróf emlék-plakettje. Mindkettő bronz, márványlapon. Részint anyagi értékkel is birnak azok a helyi vonatkozású művelődéstörténeti emlékek, amelyek a Kossuth-utcai régi temető Méliusz-dombjából, az ott kezdett homokbányászás állandó figyelemmel kísérése közben, mint. sírleletek kerültek napvilágra és azután múzeumunkba. XVII—XVIII. században használt arany-ezüstgyűrűk, ezüstkapcsok, gombok, túinyomólag női ruhaderekak, aranycsipkék, paszomántok stb. e leletek, amelyeknek kisebb részét a homok őrzésével megbízott Hegedűs János városi alkalmazott és Fekete János állami rendőr adta be ; legnagyobb részét és legértékesebbjeit pedig Zoltai Lajos maga találta és szedegette ki omladozó sírokból. Az itteni leletekből legbecsesebb az a karneol-kővel, antik-intaglióval díszített aranygyűrű, amelyen „Bornemisza János 1664" körírat olvasható. Ezt a gyűrűt tehát 1644-ben meghalt Bornemisza János nevű debreczeni főbíró viselte. Szintén érdekes lelet egy aranyozott, ezüst, vésett és türkisz-kövekkel ékesített tollforgó, amely szakasztott olyan alakú, mint a Báthory István lengyel királyé, amelyet az ezredéves kiállításon a krakói Czartoriszky-múzeum állított volt ki. Múlt évi szaporodásunkat jelentősen előmozdította a feloszlott gubacsapó ipártársulat, amely a XVIII. század első felében az ősi posztóműves céhből alakulván át, egyike Debreczen legrégibb eredetű céheinek. — Salánky Mihály társulati elnök a következő céhemlékeket adta be megőrzés végett : Imre debreczeni bíró 1444. évi eredeti oklevelét, hártyán, mely átiratban megőrizte Debreczeni László és Monaki Sándor debreczeni földesurak által a gyapjúművesek részére 1395-ben kiadott szabadalmakat is; Tar Imre főbíró 1458, Szapolyai János 1509 és 1519. evi eredeti diplomáit, utóbbi átírja Corvin János 1493. évi privilégiumait, Duskás István főbíró által 1598-ban megerősített új céhszabályokat. A váradi posztóművesek 1602. évi törvényeit, eredetiben és másolatban, mindkettő hártyán. Az 1722. és 1792. évi módosított artikulusokat gyönyörű régi debreczeni aranyvirágos, hímes kötésben. Ezeken kívül 148 darab jegyzőkönyvet, határozatot, szerződést, bizonyítványt stb., melyeknek egyrésze a gubás legény társaság életére vet világosságot. Ezek túinyomólag a múlt század első felében keletkeztek. Átaladott Salánky úr továbbá két céhládát, négy hirdetőtáblát (kettő réz, kettő fa), hat darab pecsétnyomót, a legrégibb