Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1918-1920. évi állapotáról (1921)

II. A múzeum XV. évi jelentése 1919-ről

9 ragású fejfáiról és sírkeresztjeiről lovaikat, teheneiket és juhaikat temetőinkben legeltető oláhok lövöldözései közben készült 300 drb. ceruza- és tussrajzot. Állami letét tavaly nem érkezett. Magánjellegű letétül Komlóssy Dezső felügyelő bizottsági tagtól túlnyomólag közép- és újkori érmeket tartalmazó kisebb gyűjteményt és egy elefánt csontból faragott, Szent György vitézt ábrázoló szelencét, özv. Gerébv Pálnétol debreczeni fegyverművestől való szép pisztoly-készletet kaptunk. Múzeumunk számszerű gyarapodását a következő kimutatás tünteti elő : I. Könyv- és oklevéltárnál ajándék 1240, vétel 138, összesen 1378 drb. Ebből könyv 101, hírlap, folyóirat 16, apró nyomtatvány 1128, térkép 6, kézírat 5, oklevél 26, egyéb könyvtári anyag, leginkább fénykép 93. II. Képzőművészeti tárnál ajándék 18, vétel 25, együtt 43 drb. Ebből festmény 7, kézirajz 24, metszet 7, hasonmás (színes fénykép) 5. III. Iparművészeti tárnál ajándék 1, letét 1, vétel 5, együtt 7 drb. Ebből csontfaragvány 1, díszt. 1, órásmű 1, könyvtábla 2, ötvösmű 2. IV. Régiség- és éremtárnál ajándék 324, letét 46, vétel 8, együtt 378. Ebből őskori 13, közép- és újkori 130 (u.m. 31 kard, 15 tőr, vadászkés, handzsár, 53 puska és pisztoly, 2 pallos, alabárd), moderni kegyeleti tárgy 4, érem 117, pénzjeg

y 14. V. Néprajzi tárnál ajándék 307, vétel 25, együtt 332 drb., mind magyar és helyi vonatkozású szerszám, pásztormunka, legnagyobb részben pedig virágos fejfákat megörökítő eredeti rajz. A külön kezelt háborús emlékgyűjtemény anyagának zömét, amelyhez az októberi forradalom, a proletáruralom és az oláh megszállás szomorú emlékeit is számítjuk, nyomtatványok (hirdetmények, kiáltványok, hírlapok, fényképek) és kézíratok alkotják. Ez a gyűjtemény tavaly a városi nyomda idevonatkozó nyomtatványain kívül 210 darabbal gyarapodott, főképen Csatári Szűcs Bertalan fegyvernemű- és a Katz testvérek hadfelszerelési ajándékaival. Ez utóbbiakhoz Sesztina Jenő buzgó közbenjárása mellett jutottunk. Felettes hatóságaink intézkedései közül fontosabbak voltak a következők : A törvényhatósági bizottság a múzeum rendszeresített állásban levő két alkalmazottjának javadalmazását házipénztára terhére a drágasági segély vállalásával feljebb emelte ; a képtár fenntartására pedig 3000 K-t illesztett be az 1919. évi költségvetésbe. A városi tanács (6429—1919. sz. a.) utasította a számvevőséget, hogy a múzeumi gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalék tőkét válassza kétfelé. Az első tíz évi tartalékozásnak 1917 végén mutatkozó eredményét 5458.43 K-t, mint már elkölthető összeget kezelje további rendelkezésig ; 1524.83 K-t pedig, mint ismét 10 évig gyarapitandó II-dik tartalék tőkét új betéti könyvre helyezzen el. A városi tanács a múzeum új osztályának, a túlnyomólag ál-