Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1916.és 1917 évi állapotáról (1918)

II. Debreczen sz. kír. város Múzeuma az 1917-dik évben

13 \ segélyből 7068-99, összesen 23,668-99 koronával irányoztuk elő. A kiadásokat is ugyanilyen összegekkel. Ezek mindenféle gyarapítási, dologi és személyi kiadást, sőt bizonyos tőkésítést is magukba foglalnak. Ugyanezen ülés tárgyalta az 1916. évi jelentést és az államsegélyek felhasználásáról készült elszámolást. Az elszámolás szerint 8828'36 kor. bevétellel szemben 7758-37 korona kiadásunk volt. Az 1069-99 korona maradványt 1917ben használhattuk fel. A nov. 23-dikán tartott ülés fontosabb tárgyai : az időközben érkezett főfeltigvelőségi leiratok, tanácsi határozatok és az 1918. évi munkarend és költségelőirányzat. A főfelügyelőség úgy az 1916. évi jelentésünket, elszámolásunkat, mint az 1917. évi munkarendet és költségvetést tudomásul vette és jóváhagyta. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az 1917—18-dik évre ismét 0000 kor. rendes állami segélyt utalványozott ki. Ezen összeget szokás és fennálló szabályok alapján a városi tanács aképen osztotta szét, hogy 800 koronát kapott a házipénztár a múzeumőr fizetése részben való megtérítéséül ; 1300 koronát a gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalékalaphoz csatolt ; 3900 kor. pedig gyarapításra maradt. Az 1918. évi munkarend, a derengő világbéke reményében is, sokoldalú céltudatos munkaprogrammot igyekezett felölelni. Nevezetesen felhatalmazta a múzeum igazgatóját : a) a szakkönyvtár hiányainak pótlására ; b) a múzeum gyűjtemény táraiban még nem képviselt helybeli művészek műveinek megszerzésére. ; c) a helyi származású, a társadalmi élet bármelyik ágában magokai különösen kitüntetett egyének arcképeinek összegyűjtésére ; d) a helyi vonatkozású képes levelező-lapok teljes sorozatának összeállítására ; e) a haldokló debreczeni ősi kézműves mesterségek szerszámainak, műhelyberendezéseinek megmentésére ; /)a pásztor élet építkezése kismintáinak megcsináltatására ; g) régészeti ásatásokra ; elsősorban a Hortobágyon. Az 1918. évi költségelőirányzat összeállításánál figyelembe vette a múzeumi bizottság a múzeum szervezeti szabályzatának azon rendelkezését, amelynek értelmében a gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalékalap tíz évi tőkésítés után felhasználható. A tíz év 1917-ben eltelvén, a tartaléktőke tehát, amely három ízben engedélyezett igénybe vétel után is, az 5400 koronát haladja, most felszabadul. Ezen tekintélyes summát is számításba vévén, saját erőforrásainkból 16,310—, állami segélyekből 12,922-62 fillérben állapítottuk meg az 1918. évi bevételeket. Ugyanannyiban a kiadásokat. A múzeumi bizottság fontosabb intézkedései még ezek: A magyar szent koronát a szabadságharc idejében (1849