Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1914. és 1915 évi állapotáról (1916)

I. JelentésDebreczen sz. kir. város múzeumának 1914. évi működéséről és állapotáról - Régészeti ásatások

8 keztetni, hogy e temetőkbe ugyanazon fajú, vagy egymással rokon kulturáju nép- és pedig nem túlságosan hosszú idő alatt hantolta el csaknem kivétel nélkül felnőtt korú halottait. (Kis gyermek csontvázát ugyanis egyetlenegy sírban találtuk ; ezt is felnőtt egyénnel együtt temették el.) Bizonyos ethnographiai, vagy korbeli különbözőségre csupán egy figyelemre méltóbb jelen ég mutat. Nevezetesen míg a debrecen—füzesabonyi vasút két oldalán, a hortobágyi csárdához közelebb fekvő öt temetőben gyakoriak a tetem elfedésére alkalmazott deszkalapokat, vagy gerendákat összefoglaló erős vaskapcsok : a valamivel távolabb fekvő Kockatelek környéki hat temetőnek egyetlenegy sírjában sem találtunk ilyen vaskapcsot. E halmos-temetők korának meghatározásánál a sírok tipikus mellékletein kívül, milyenek különösebben a temérdek karneol és borostyán gyöngy, az íves hátú egy tagú fibulák, az egyszerű, legfeljebb sima szíjjfoglaló lemezzel ellátott csattok,a kőpűslándzsák, a La Téne koriból fejlődött görbe kések és egyenes pengéjű, kétélű kardok — nagyobb számmal állanak rendelkezésünkre érmek is. A felismerhető példányok (mert általában rossz fenntartásúak) mindkét csoportbeli temetőkben, egy Domitián érem kivételével, a II. században uralkodott, vagy uralkodásukat a II. század végén kezdett császárok nevét és képét viselik ; de a kopott érmek között sincs egy sem, amelynek alakja a III. század közepe táján innen vert tiplisokra vallana. Ez tehát fontos érv amellett, hogy a sírok keletkezését a III. század közepénél későbbi időre ne becsüljük ; de másfelől az érmek kopottsága miatt a temetkezés idejét aligha tehetjük Hadrianus (117— 138). Antoninus Pius (138—161), Marc Aurelíus (140—180), Commodus (175—192) korára. Tényleg inkább megközelíthetjük a valóságot, ha közvetlenül