Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1914. és 1915 évi állapotáról (1916)

I. JelentésDebreczen sz. kir. város múzeumának 1914. évi működéséről és állapotáról - Régészeti ásatások

11 úgynevezeti aláhajtott lábú fibula, annak kortársai, előzői és fejleményei szempontjából. Szinte vakító fényt vetnek a pontosan megfigyelt sírleletek a késő La-Téne műveltségnek azzal a műveltséggel való érintkezése szempontjából, amely a kelet felől jövet a klasszikus és az iráni műveltségnek vegyes képével olyan nomád vonásokat egyesít, amelyek egészen speciálisak. Egy görbehátú késpenge elég gondot okozott eddig meghatározása szempontjából. Sem etnikus jellege, sem a művelődési középpont helye és minősége, amelyből kiindult, nem voltak határozottak. Most a hortobágyi halmos-temetőkben egyfelől tiszta La-Téne temetkezéssel állunk szemben, persze e periódus legkésőbbi szakaszából és ebben a temetkezésben látunk egy nagyon határozott utalást. De ezzel a temetkezéssel egyidejűleg látjuk nem La-Téne jellegű temetkezésben ezt a késtipust, dátumot adó római érem kíséretében ; viszont ugyanilyen korú és ugyancsak romai éremmel datált más temetkezésben megjelenik az az egyenes hátú késperge, mely késő népvándorláskorunk uralkodó típusa. Szinte kétségtelen e sírmező gondosan és hozzá•értéssel feltárt leleteinek világításánál az Alföldnek az a pontja, ameddig a szarmata elem visszanyomja a boiokat. De a gyöngyök előfordulási helyeinek pontos megfigyelése szilárd támasztó pontokat nyújt etnikus szempontból is. A finn-ugor terület klasszikus lelőhelyein konstatálhattuk csak eddig a gyöngyös ruházatnak azt a fajtáját, melyet most a hortobágyi halmos-temetők segítségével Alföldünkön is megállapíthatunk. Ez ásatásokban — így fejezi be dr. Pósta Béla úr a maga véleményét — igen nevezetes eredményekre mutathat rá a Főfelügyelőség s épen azért feltétlenül szükségesnek tartom, hegy ezek az ása-