Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Ásatások a nagy- és kisgúti templomhelyeken

Giith osztozott Debreczen vidékének szerencsétlen sorsában. Lakosai sokszor szétfutottak ; házaira gyakran üszköt vetett az ellenség. Nagy-Gúth jobbágy lakossága 1549-ben 14, Kis-Gúthé 13 porta után adózott ; ezen kívül a két faluban még 8 parasztbírót, 10 új házat és 24 szegényt írtak össze, akik mind adómentesek voltak. De már 1570-ben Nagy-Gúthon 6, Kis-Gúthon 8, 1588-ban amott 8 y

2, emitt 5% a porták száma.

1 Az 1572. évi török-defter (adókönyv) Nagy-Gúthon 18, Kis-Gúthon 29 házat talált.

2 Részint innen ismerjük a két falu jobbágy lakosainak neveit is. Mind csupa jó magyar hangzású vezetéknév. Példánakokáért, a legközönségesebb nevekről nem is szólva : Bán, Bedő, Boda, Boka, Benkő, Csóka, Cseh, Dóró, Dézsa, Dúl, Értő, Gebei, Gombos, Gyurka, Hajnal, Izsó, Kardos, Rózsás, Sánta, Szolga, Tar.

3 Valamint földesuraik, úgy a jobbágyok is ez idő ben már mind reformátusok voltak. 1593-ban a tatárok feldúlták és a két Gúthról 83 embert rabszolgaságba hajtottak. Nem csoda tehát, ha 1598-ban NagyGúthon csak 15, Kis-Gúthon 13 lakott ház állott és 1618-ban a két falu az adó felvetésénél együtt számított két portát.

4 Ettől az időtől fogva, amelyik jobbágy csak tehette, behúzódott a mégis csak nagyobb személy- és vagyonbiztonságot nyújtó Debreczenbe. 1610 — 1640 között Gúthról 14 családnak beköltözését mutathatjuk ki.

5 Köztük a ma is élő, már akkor armális nemes Gebeiekét. A hanyatló, pusztuló község bíróját gyújtogatásból származott debreczeni nagy tűzvésszel kapcsolatban még említi az 1656. évi városi jegyzőkönyv j

1 d£ már 1660ban mindkét Gúth vég

képen elpusztult, vagyis körülbelől egy ÎÏÏÏÏbim^rs^msz é do s Parfaggal, Bagössal, Fülöppel, Haláppaí.. A debreczeni tanács csakhamar ezután zálogba vette szép fás erdeiért Gúthot földesuraitól, akik csak így láthattak valami hasznot a lakatlanná vált földből. Ezek közül különösen Lónyai Anna, Kemény János fejedelem hitvese és Gúthy Zsigmond említtetnek.

2 Lónyai Anna, Lónyai Gábor leánya, édesanyja jussán örökölt Gúthon és egytestvér volt Gúthy Zsigmonddal. Debreczen városa még a múlt század negyvenes éveiben is erősítgette új, meg új auctiokkal (zálogsumma szaporítással) a gúthi praediumban szerzett jogait. Az ősiség eltörlése után pedig, 1—

4 Porták összeírása Szabolcs megyéből; az országos levéltárban. 3—

4 Velics ; Magyarországi török kincstári defterek. 5 Zoltai : Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1560 — 1640 között. 1902. 1 Városi jkv. 1656. 62., 64. 1. 2 Zoltai L. : Debreczen a török uralom végén. Budapest. Pátria 1905.