Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?

32 I. A nyájas olvasó, hogy megértse, miről van szó, röviden összefoglalom az ohati apátsággal foglalkozó monográfiáknak lényegét. Balássy Ferenc volt az első, aki három oklevél 1 alapján az Árpádkori ohati apátságról kimutatta, hogy az valahol Deb­reczen város Ohat pusztáján állott. „Igen hihető — úgymond — hogy Telekházán". 2 Majd másik paptársa, Végh Kálmán Mátyás a Hortobágy vidékén alapított több apátságról és monostorról írott tanulmányában azon véleménnyel lépett nyilvánosság elé, hogy az ohati apátság helyét a csegei Nagy-major területén kell keresnünk. Ezt a különös nézetet pedig indokolta 1. a csegei határban a Nagy-majorhoz nem messze lévő Paptava és Paptanya elnevezésekkel, mert, mint második érte­kezésében az ismeretes közmondás szavaival kifejezi magát : „ahol a kötőféket megtaláltuk, a lónak is ott kell lenni". 2. A nagymajorbeli kastély pincéjének különös alakú be­osztásával, előtte szokatlan szerkezetével, amelyben cistercita apátság épületének maradványait vélte feltaláltnak. 3. A Chege szó értelmével, mely szerinte turáni nyelven kolostort jelent. 3 E véleménnyel szembeszálltam s a Századok hasábjain részint egy közkézen forgó codexből a Károlyi-család Oklevél­tárából, amely Végh úr előtt addig ismeretlen volt, részint Debreczen varos magánlevéltárában levő, Ohatra vonatkozó oklevelek regestájából kimutattam, hogy az ohati apátság helyét középkori határjárások alapján az ohati puszta mai terü­letén kell keresnünk és csakis ott találhatjuk meg. Azonkívül eretnek létemre a magyar monasterologia szempontjából egyéb (az ároktői plébános úr szavai szerint : fontos, értékes) ada­tokra is felhívtam az ilyenek iránt melegebben érdeklődők figyel­mét. 4 A helynevek jelentésének, értelmének, keletkezésének magyarázgatásából nyert következtetéseket pedig mellőztem. Mert nyelvész nem vagyok, ki akartam tehát kerülni az olyan botlásokat és mulatságos tévedéseket, amilyeneket tisztelt ellen­felem szenvedélyes etymologuskodásával sűrűn elkövetett. De hát akkor nem engedte magát meggyőzetni. A Századok következő évi folyamában felelt nékem 5, tagadhatatlanul nagy felkészültséggel, igen körülményesen. A monostor hely kérdésén 1 A Váradi Regestrum 120. sz. esete. (L. Borovszkv—Karácsonyi­féle kiadást.) Fejér : Codex Dipl. IV/2. 18. 1. és Wenzel : Árpádk. Uj Okmt. V. 202. 1. 2 Balássy F. : „A zárni és ohati apátságok". 3 Végh K. M. : Hortobágyi apátságok. Eger. 1894. 39—57. 1. 4 Századok. 1904. 537—543. 1. 5 Századok. 1905. 630—659.

Next

/
Oldalképek
Tartalom