Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?

FÜGGELÉK. Hol feküdt az ohati apátság? Válasz a Századok 1905. évi folyamában megjelent ellenvéleményre. Tíz esztendős tartozásomat akarom leróni, amikor ezen értekezés címéül választott kérdésre felelek. Mert abban a vitában, amely Végh Kálmán Mátyás plebánus úr és e mostani értekezés szerzője között ezelőtt épen tíz esztendővel az ohati apátság helye fölött támadt, az utolsó szó tisztelendő ellenfelemé volt.

1 Felfogásának helyességéről sem elősorolt érvei, sem az időközben végzett ohat-telekházi ásatások, melyeknél monostor falaira nem találtunk, nem győzhettek meg engemet. És gondoltam : jobb hallgatni addig, míg a Yay-család és Debreczen város magánlevéltárából, vagy másunnan félre nem magyarázható ellenbizonyítékok merülnek fel. Debreczen város magánlevéltára ugyan még mindig zárva van a történetírás előtt, a Vayak sem publikálták még okleveleiket, mindazonáltal sikerült mostanában néhány olyan becses adatot találnom, amelyekkel egybevetve a már előbb is ösmert íroLL emlékeket, meg a helyszínen tett megfigyeléseket, végeredményül minden to\ábbi kétséget kizárólag megállapíthattam, hogy : 1. a csegei Nagy-majorbeli kastélyhoz és magtárhoz semmi köze a román- és a csúcsíveskori építészetnek ; 2. a Nagy-major szorosabb értelemben vett belső területe, a kastély udvara az Árpádok és az Anjouk korában sem tartozott az ohati határhoz ; legfeljebb annyi sejthető, hogy az ohati határ az északkeleti oldalon valamikor talán odáig terjedt. 3. Az ohati apátság semmiesetre sem állott a csegei Nagymajor helyén, hanem csakis valahol az ohati Telekháza területén. 1 Végh Kálmán Mátyás : „Hortobágyi apátságok" c. tanulmányára a „Századok" 1904. évf. 537—543. 1. közölt észrevételeim. Véghnek ezen cikkemre a Sz. 1905. évf. 630—659. 1. adott felelete „Az ohati apátság" c. alatt.