Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)

Függelék - B) A hortobágyi pásztorkészségek

54 nagyon bevizelni sem szabad, mert az a része, ahol sok víz érte, kérges lesz a száradás alkalmával, ezért legtöbbször nedves helyre dobja, hogy hadd vonúljík meg egy kissé/ Az ilyenformán előkészített félszáraz bőrt kitöri. A fonákára fordítja és egy tompa élű, kitámasztott vasdarabon, legtöbbször lapos vason (ekevas) jobbra-balra húzgálja, míg meg nem puhul. Néha hosszadalmasan két keze között töri az erősmarkú ember, mint mikor az asszony mos. Ha azt akarja, hogy fehérebb legyen, korpában töri. Majd az esetleges szakadásokat befoldja, a meghagyott sallangokat vékonyabbra hasgatja vagy végeit szélesebbre, háromszögekre vagy levélalakúakra hagyja, csipkézővel kiveri, tányérját is lyukasztójával tarkítja, egy sallangra a drótos által sárga rézdrótból font pipaszurkálót hurkolja és kész a kostök, tehet bele dohán-1. A kis birkabáránynak egész bőrét használják fel dohányzacskónak! Tömlőre nyúzzák, az állánál körülvágják és egészen húzzák le a bőrét, kiszárítják, úgy szőröstől használják. Elejét bevarrják vagy bekötik, hátsó lába és farka szolgáltatja a sallangot. Első lábait elvetik. Rendesen nagy zacskók ezek, melyekben állani teszik a dohánt. Faluhelyt macskabőrből is készítenek dohányzacskót. Különösen a kártékon macskák jutnak e megtiszteltetésre. Tömlőre nyúzzák ezt is, két hátulsó lába és farka szolgáltatja a sallangot. Bőrét könnyebb kikészíteni, mert szőre hamarább lejön. Az ügyes ember a frissen lenyúzott macskabőrt egy vékony kapcán felül a lábaszárára csavarja, e fölé ismét egy vékony kapcát csavar s egy 24 óra alatt megpállik ; szőrét letisztítja, az elején ejtett lyukat beköti s harmadnapon dohányt tesz bele. Hallottam, hogy a patkány- vagy poczbőrből is készítenek hasonló módon dohányzacskót. Újabban a pásztorféle ember is használ, bár szégyenkezve, olcsóbb marhahólyagbói készült vagy még inkább lealázó, botos (női harisnya) szárból készült lábszár kostököt. A dohányzacskónak mindig kéznél kell lennie, ezért a szürujjban, bundaajjban, a gatyakorchoz, derékszíjhoz húzva, a nadrágellenzöbe dugva vagy a zsebben hordják. Az újabb kor vívmányai a pásztort sem hagyhatják érintetlenül. Egyfelől a közlekedési eszközök szaporodása, másfelől a katonai szolgálat, vagy a törvénygyakorlat közelebb hozza a nagy városhoz a puszta egyszerű fiát. Nem csihol többé hosz-