Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)
Ásatásaink az 1911-ik évben - I. A hortobágyi juhjárás porosháti halmai
34 Hasonlóképen azt a hol ezüstnek, hol bronznak mondott pajzsköldököt, amelyet br. Vécsey J. a Geszteréd alatt fekvő máj elébb kifosztott hat halom közül a legnagyobbikban karddal és római edénnyel együtt talált. 1 Hampel szerint, a geszterédi halmok a Kr. u. II —III. századból származnak. Dr. Pósta Béla midőn hazai honfoglalás korunknak az orosz földről eddig ismert első és legfontosabb analog-emlékeivel, a kazáni kormányzóság területén lévő bjelomiri kurgán lovas sír mellékleteivel foglalkozik, ezeket a horgosi sír leltárával hasonlítja össze. 2 De ugyanakkor erősen hangsúlyozza, hogy a horgosi és bjelomiri lelet tartalmát egymástól élesen elválasztható két elem alkotja. Egyik, amely nyugoti germán elemnek nevezhető, 3 darabból áll : a La Téne-koriból fejlődött kétélű, egyenes pengéjű kard, a faveder vaspántjai s egy-egy pajzsköldök a germán elem alkotó részei. A keleti elemet két kengyelvas képviseli. Dr. Pósta Béla a pajzsköldök, valamint a faveder pántjainak eredetét és kifejlődését is ugyanazon északi és nyugati művelődési körnek tulajdonítja, melyben a bjelomiri és horgosi kardformát, t. i. a La Tène kardot feltalálták. Azt a különbséget pedig, hogy a bjelomiri kurgánban égetett, a horgosi „halmos területű" temetőben pedig égetetlen temetkezés mellett találtak analog tárgyakat, úgy magyarázza meg, hogy amaz finn-germán, emez pedig turáni germán temetkezés. 3 A pajzsköldökből kihozható sejtésünket más leleteink is támogatják. A II. csoport 10. halmában a pajzsköldökkel együtt talált kard darabjaiból a J^a Tene-kardból fejlődött egyenes széles pengéjű, kétélű, markolatnyúlvánvos ősgermán kardra lehet következtetni, melynek fa hüvelyének rostjai most is észrevehetők. Fontos lelet a római császárság hanyatlása korára valló T alakú bronzfibula, ugyanezen sírból. E fibulához hasonlókat látunk az osztropataki második sírleletben, 4 amelyről bizonyos, 1 Hampel. u. o. Arch. Ért. R. évf. I. 49.-52. Jósa A. Szabolcs m. ős története. Különlenyomat Sz, m. és városai monográfiájából 19—20. 2 Dr. Pósta B. : Régészeti tanulmányok az oroszföldön. 20 stb. 1. 3 Dr. Posta B. id. m. 39. 1. f Arch. Ért. Ujf. XIV. 401. 1. 4. a. b. 5. a. b.
