Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)

Ásatásaink az 1911-ik évben - I. A hortobágyi juhjárás porosháti halmai

28 az in situ talált balláb bokája körül egy kék üveg- és számos, részint hengerded, részint négy oldalú, rövidebb-hosszabb borostyán gyöngy. 5. sz. szintén igen alacsony, kicsiny halmocskában 120 cm. mélyen feldúlt sír. A koponya egyik kis darabja a lábfej közelében. Alsó lábszár-csontok eredeti fekvésben. A balláb feje mellett hamuszürke, hullámos oldalú agyagpohár. Magassága 98 mm. Szájának átmérője 70 mm. A sír fenekén szétomló vasrozsdacsomókból több vastárgy nyomát észleltem ; a halott ruhája pedig ibolya színű foltokat hagyott maga után. 6. sz. ugyancsak kicsiny halom : 120 cm. mély sírjából : összetört, korhadt koponya, mely a lábak felett feküdt egy mtr. mélységben. A balláb feje mellett lefelé szűkebbé váló talpas agyag pohár; korongon készült, téglaveresre égetett. Magassága 93 mm ; szájának átmérője 97 mm. Kétségtelenül római imperumbeli. Az in situ talált felső lábszárak között 25 cm. hosszú hegyes vastárgy, valószínűleg kés ; amely azonban a kiemeléskor apró darabokra tört. Vastagabb végéhez 30 mm. átmérőjű vaskarika van tapadva. A 10. sz. halmocskában 110 cm. mély, kifosztott sír. Lábés kézcsontok, oldalbordák összevissza hányva ; koponya hiányzott. A sír fenekén szétszórtan krétaszerű anyagból készült 25 darab rövidebb-hosszabb, vastag hengerded fehér-gyöngyöt, négy darab négyoldalú hasábalakú, meg hengerded borostyán gyöngyöt szedtem össze. Ugyanitt egyik végén kerekded, másikon csonka s egészen sima felületű bronzszíjvéget leltem. A II. halomcsoportban. A 8. sz. szekérúttal keresztül vágott terjedelmes halom alatt 1-30 mtr. mélységben az előbbiekhez hasonló térfogatú sírt találtunk. A sírrablók csak a koponya tarkó-csontját, egy hátgerincízt, egy térdkalácsot, lábujj csontot, talán valamely szerszámul szolgáló kisebb állati csont töredékét s különböző edények cserepeit hagyták hátra. E cserepek korongon készült négy, vagy öt és szabad kézzel készült primitív két különböző edény töredékei. Egyik cserép dombormíves terra-sigillátábó! való. Legkiadósabb volt a 10. sz. halom, mely ezen csoportban délkelet felől második szélső. Átmérője 22 mtr., magassága alig több 60—70 centiméternél. Hat méter hosszú, másfél