Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1910. évi állapotáról (1911)

Jelentések halmok megásatásáról - I. Hortobágyi 2. sz. Pipáshalom

. Csp,. tó-i JELENTÉSEK HALMOK MEGÁSATÁSÁRÓL. Évi jelentésünk 24—26. lapjain felsoroltuk 1910. évi ásatásunkat s hivatkoztunk ezekről készített külön jelentéseinkre. E jelentések közül ide csatoljuk azokat, amelyek Debreczen körül különböző helyeken fekvő halmokban végzett ásatások ismertetését tartalmazzák. I. Hortobágyi 2. sz. Pipáshalom. Az Árkus jobb partján, Csécs- és Faluvéghalma között fekvő négy kis halmot együtt ,,Pipások"-nak nevezik. Ezek közül, délfelől kezdve a számlálást, az elsőt és a negyediket, vagyis a két szélsőt, muzeumunk már 1909-ben megásatta s mindkettőben őskori edények töredékeit, faltapasz rögeket és feldúlt sírokat találtunk. Az idén a 2. sz. Pipásba is belenéztünk. Valamivel alacsonyabb ez a tőle pár hajitásnyira eső 1. sz. halomnál. Akkora, mint a távolabbi 4. sz. Pipás. Eredetileg gömbszelet alakú volt ; csakhogy idők múltával keleti széléből a hullámverés, nyugot felül pedig a szekérjárás elhordta a földet. Átmérője észak-déli irányban 39—40 m., magassága 1-75 m. A halmot május 9—11-én, pontosan a közepén, egymás mellett haladó 10 m. hosszú, 1

1/

2 m. széles két árokkal kutattam. A kelet felőli I. árokban, a halom kerületének csaknem a középpontján, 70 cm. mélyen, széttört tálat s ettől fél méternyire, észak-keleti irányban másik edény néhány darabját, ezek mellett vas- és bronztárgyakat leltem. A reconstruálható tál korongon készült ; simított, feketére mázolt; átmérője 25, mélysége 9 cm. A földben szájával lefelé fordítva feküdt. A másik edény bizonyosan urna volt, amelyet kincskeresők dúlhattak fel. Ez is korongon készült. A bronz- és vastárgyak egy csomóban hevertek. Egészen ép csak egy, szögletes pálcából ovális alakban hajlított kar-