Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - III. Ásatás az egyeki szőllőskertben

46 esücsök-sor látható. A kifelé hajló peremű, többnyire mély tálak szélét néha szarvalakú négy kinövés díszíti. Ezek a feltűnően nagy egyeld urnák bronztárgyakban felette szegények. Tavaly tíz urnában találtam kevés és közönséges bronzékszert. Hosszú, sőt igen hosszú tűk töredékeit, karperec maradványokat, apró tekercses hengereket és korongokat, vékony gyűrűket és fülbevalókat ; csüngőket. Fejes tű kettő került elő. Egyik 27 cm. hosszú, kerek szárú. Feje felé szögletessé válik, a szegletek rovátkoltak ; azután ellaposodva tekercsesen befelé hajlik a feje. Br. Miske Velem Szent Vidről mutat be hasonló dísztűket.

1 Másik tűnek hossza 13 cm. ; feje kampószerüen behajlított. Harmadik tünk hossza 32 cm. Ennek azonban a feje hiányzik, valamint több más tű fej nélkül és töredékesen jutott birtokunkba. A tekercses hengerek és tekercses korongok vékony huzalból készültek és csonkák. Vékony huzalból vannak a nyitott vagy végeikkel egymásra hajló gyűrűk és fülbevalók is. Négy élű huzal darabok karperec maradványának látszanak. Csüngődíszünk egyike a holdsarlót utánozza. Analógiáját a szomolányi temetőből idézhetjük.

2 Másika szívidomú, melyhez hasonlót Szeged-Röszkén találtak.

3 Egyoldalúan öntött ékszer ez, vagyis első oldala alakos, hátulsó sima. A talált edények részletes leírását e helyen is mellőzöm. Inkább utalok a mellékelt rajzra, amely a bagosi és egveki urnák és bögrék legtipikusabb alakjait* mutatja be. Debreczen, 1910 január' havában. Zoltai Lajos, múzeumőr. 1 Br. Miske id. m. 5. 6. 1. IX. T. 15-23. ábrák. 2 Hampel id. m. CCXLII. T. 11—15. ábra. 3 Hampel id. m, CLXXXV. T. 25—26. ábra.