Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - III. Ásatás az egyeki szőllőskertben

41 tékenynek látszó őstelep fölébe épült. A falu közepe táján az állami népiskolától északra csontvázas bronzkori sírok és konyhahulladékok vegyest fordulnak elő. Ez a telep a falut nyugot felől ölbefogó Kotha-érre támaszkodott. Hasonló leletek lappanganak, talán még nagyobb számmal a falu észak-keleti és északi részén, a Bodajcsere partján és az Egyek-orrának nevezett, hasonlóképen partos, magas fekvésű belső telkeken. A falutól délkeletre pedi^ a szöllőskertben urnasírok rejtőznek itt-ott még most is igen sűrűn. Elvétve közöttük mélyebb rétegben népvándorláskori tűzhelyek, barbár és római ízlésű edénytöredékek, s melléklet nélküli emberi csontvázak mutatkoznak a kutató ásó után. Elképzelhető, hogy a község belsejében az évszázados újabbkori állandó lakozással együttjáró mindenféle áskálások, a kertben pedig az intenzív művelés következtében mennyi őskori emlék került felszínre s a falusi nép közönye, tudatlansága miatt mennyi megsemmisült! De ugyancsak a beépítkezés és a kerti művelés akadályozza most már azt is, hogy ezek a lelőhelyek rendszeres, szakszerű ásatásokkal feltárassanak. Magán gyűjtők pl. Lehótzky Tivadar múzeumok, mint a tiszafüredi, nyíregyházai, egyszer s máskor ötletszerűen kutatgattak Egyeken ott, ahol épen szabad területet találtak, vagy ahol a falubeliek előadása sikerrel kecsegtette őket. így aztán sokfelé próbálkoztak ; mindig több-kevesebb eredménnyel ; és mindig csak kicsiny terűletet ástak fel. Kezdetben Múzeumunk is így cselekedett. 1906. és 1908. évi ásatásaink csupán kémlelések, portyázások voltak, részint a falu belsejében, részint a szőllőskertben.

2 De már a múlt esztendőben rendszeres feltárás alá fogtuk a rendelkezésünkre bocsátott terűleteket. Az 1908. évi sikeres kutatáson felbuzdulva legelőször és kizárólag a szőllőskertre szorítkoztam, ennek is azon részére, ahol még most is legsűrűbben jelentkeznek a leletek. Ez a rész a kert második járásában, csaknem a kaputól, a hatodik parcellától fogva 150 méter szélesen s ugyanolyan hosszan, szabálytalan köralakban terül el. A Múzeumunk használatára szerkesztett részletes térkép e területet pontosan mutatja. Közvetlen a falu alatt, a szőllöskert felől, a füredi út szélén, a temető felöl is kerültek már elő urnák. Én is találtam 1908-ban négyet, meg egy csontvázas sírt. Tavaly megpróbáltam keresni az egyedül hozzáférhető és felásható déli irányban ezen urnafészkek folytatását. De már erre felé több urnát nem leltem. Csupán két csontvázat 50 cm. mélyen. Egyik hanyatt oldalhoz simuló karokkal és felhúzott lábakkal feküdt Ugy, hogy a váz hossza nem több 120 méternél. A csontok igen korhadtak voltak. Fogai épek s kevésbbé kopottak. A jobb térd mellett durva mivű kihajló peremű 1 Arch. Ért. Ujf. XXIII. k. 365—374 1. 2 Múz. és könyvt. Ért. I. évf. 30—36 1. És Múzeumunk 1908. évi Jelentése.