Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)
Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - II. Ásatás a hajdubagosi Daraboshegyen
36 Ugyanis az urnák magassága és hasbősége (átmérője) rendesen egyenlő. A nyak magassága félannyi mint a szájbősége ; de a fenék átmérője is legtöbbször egyezik a nyak magasságának mértékével és néha a has alsó része magasságának mértéke is annyi, mint a fenék vagy a nyak mértéke. Mig a has felső részének magassága a fenéknek hol egész, hol fél, hol kétharmad átmérőjével egyezik. Az egybevetés néha milliméterig összevágó pontosságot mutat. Ezen leggyakoribb formától lényegesen eltér egy méhkas vagy harang alakú vörhenyes színű, kevésbé símított urna ; meg egy másik, melynek gömbszelvényt utánzó alsó része csöves talpra támaszkodik. Mint majd látni fogjuk, ez utóbbi formát szeretettel alkalmazták az urnák mellék-edényeinél. A díszítésnek egy vagy más módja egyetlen urnáról sem hiányzik. Ha egyebet nem, legalább egyenlően elosztott négy csecsszerű hegyes dudort, vagy csücsköt ragasztott a fazekas az urna hasára ; néha a dudort a nyak alá a vállra rakta ; ez esetben két csücsök és két fül váltakozik egymással. E dudorokat, ha hason vannak, felülről két-három-négy, elvétve több félkörös hornyolat, ritkábban concentrikus vonalokból álló szalag környezi. E hornyolatokat vagy szalagokat néha poncolással szegélyezték. Köralakú mélyedésből emelkedő csecsbimbók a has felső részén, sőt a nyakon is előfordulnak, mindig poncolt körtől övezve. Kedvelt diszítő motivum a bekarcolt kettős, hármas, többszörös vonalokból alakított szalagozás, főképen a nyakon és a nyak alatt a vállon körbefutva ; de előfordulnak ilyen szalagok csüngő formában a hason is ; néha kör, vagy ötszögű idom mellől villaszerijen szétágazva. Ez az idom stilizált szalag-csokrot juttat eszünkbe. Gyakori az alacsony és magas ivszeleteknek párhuzamos alkalmazása; vagy a vonalzott szalagokat csipkézték velők ; vagy lefelé futó párhuzamos vonalakra rakták ; ez által íves oszlopsor, árkádszerű díszítés állott elő, körül a has felső részén ; sőt egyik urnának a nyakán is találkozunk ezzel a díszítései. Hasonlók a bronzkor némely érctárgyán is előfordulnak. 1 Párhuzamos háromszögekből álló csipkézet, párhuzamos zig-zeges vonalakból alakított hullámos szalagdíszítés is jellemző tulajdonságuk a bagosi urnáknak. E szalagokat néha sűrűn, vagy meg-meg szaggatottan rakott pontsorok, elvétve árpaszem vagy apró háromszög alakú mélyítések kísérik. Fülek súrűn jelentkeznek az urnákon ; rendesen párosával T egymással átellenben. Legtöbbször a nyak és has összetalálkozásánál. Ilyenkor vagy kicsiny, félkörben hajlított lapos rúdból, vagy átlyukasztott háromszögű idomból áll. Félköralakú kicsiny fület elvétve láthatunk a has legbővebb részén. Vannak nagy íves fülek, amelyek a szájtól a hasig nyúlva, az egész nyakat átalfogják. Arra is van eset, hogy a fülnek szánt félköralakú tag nincsen átfúrva. 1 Hampel id m. CL. T. 4.
