Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)
III. A Múzeum gyarapodása
15 Mennyiség- és minőséggel meg vagyunk elégedve. Ámbár nagyobb eredményt mutathatunk fel, ha rajtunk kívül eső okok tevékenységünket szűkebb térre nein szorítják, mint amit az előre megállapított munkarend elibünk szabott. Alkalmi nehézségek miatt a tervezetnél kevesebb helyen ásathattunk. A néprajzi gyüjtöútak száma is megkevesbült. Múzeumőrünk a hajdubagosi ásatás után a sárréti falvakat készült bejárni. Erről a községek elöljáróságait már értesítettük is, amikor kitört makacs lábbaja miatt, mely hónapokig gyötörte, kénytelen volt lemondani a fárasztó házalással járó vidéki útról. Régészeti ásatásokat a következő helyeken végeztünk. 1. Balmazújvárosoyi március 26—27. napjain négy napszámossal a község alatt. Kadarcs vize partján fekvő Daru nevű földön. Útjavításakor talált népvándorláskori sírok folytatását kerestük. A helyi viszonyok azonban olyanok, hogy igen szűk tér állott rendelkezésünkre s azon egyetlen egy szegény sírt találtunk. Melléklete egy vas-kés volt. A sír közelében tűzhelyek, állati csontok, bronzés népvándorláskori típusú edénytöredékek szórványosan mutatkoztak. Összes költségünk 22. korona 58 fillér. 2. Hajdúszovátra ugyancsak útépítésnél felvetődött népvándorláskorinak sejtett sírok csaltak ki bennünket. Téves útbaigazítás vagy félreértés következtében a temető valószínű területén épen akkor nem ásathattunk, mivel buzavetés volt benne. Mégis három napot, ápr. 1., 2., 3-dikán, három, négy, majd megint három munkással dolgozva, eltölthettünk a szováti Kösélyvize környékén. Megásattuk a Hegyeshatárhalmot, a Kösély egyik könyökénél, ahol is a felső talajban ezüst gyűrűs Árpádkori csontvázat, 3'8 méter mélységben pedig — ilyen magas a halom is — pernyés földben szétszórt emberi csontokat találtunk. Majd próbaárkokat húztunk a szóban levő temető területe s az országút közt szabadon levő keskeny kicsiny földszalagon és cgv kilométerrel beljebb a falu felé, a Bábistó (Bába-Istók) nevű féllaponyagon, a Kösély és az Ürmösere között. Amott semmit, emitt tűzhely mellett népvándorláskori fületlen, füstös fazekat leltünk. Ásatási költség 30'78 kor. Ajándékul kaptunk két népvándorláskori edényt. Vettünk két néprajzi tárgyat. 3. A hortobágyi pasztán egymással szomszédos területeken kísérleteztünk május 24—27. napjain öt napszámossal. Az Árkus egyik' kanyarulatánál emelkedő Köveshalomban megtaláltuk a rég elpusztult Csécsfalva Árpádkori templomának csekély maradványait. A szentély helyén feldúlt sírokból néhány Árpádkori olcsó ekszert (halántékgyürűket, gyöngyöket) szedtünk ki. Az Árkus partján, vízmosásokban számos őskori cserép tűnvén elő, néhány próbaárok támogatni látszik azt a véleményt, hogy ott is, miként két kilométerrel lejebb, a Faluvéghalmával átellenben, kőkori telepek lappanganak. Az Árkuson innen levő igen alacsony,