Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján

4 y A vidék kö nélkül szűkölködvén, a templom égetett téglából épült ; sőt a legalsó alapzatot Zámon is, miként ezt az ohati. mátai és halápi románízlésű, a pallagi csúcsíves templomoknál észleltem, jó erősen ledöngölt agyagból készítették. Terméskövet kis mértékben alkalmaztak, díszítésül s a romlásnak inkább kitett részeken. De az építés idejét jellemző, beszélő faragott köveket én nem találtam. Ha voltak is ilyenek, ami feltehető, azokat, miként a téglákat, a pásztorok régen széthurcolták; bár nem lehetetlen, hogy a törmelék alapos átkutatása után díszes köveket is találtam volna. A két rendbeli ásatásnál tizenhat darab kő került elő (mind mészkő). Ezek vagy egvenoldalú kockák, vagy téglányalakúak. Amazoknak belső oldala többnyire kúposán s elnagyolva, emezeké gerincesen faragtatott ki. Teljesen egyenlő mértékű alig kettő-három akad közöttük. A téglák általában 290—300 mm. hosszúsággal. 165—170 mm. szélességgel s 45—50 mm. vastagsággal bírtak. Elvétve mértem 296X150X62 és 290X152X55 mm. nagyságú téglát is. A legnagyobb számban előforduló téglák is tehát a románkori építészetre vallanak, amennyiben méretei megfelelnek a XIII. században román ízlés szerint épült monostoros-ábrányi és herpályi templomok tégláinak, melyeknek méreteit Bunvitay közli.

1 1 Bunyitay V.: A váradi püspökség története