Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)
Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján
47 liink. 1 7 1 592-ben még Zámról költözik Debreczenbe Mocskos János, aki akkor a mi közpolgárunk lett 1 8 1594-ben a tatárok Zámot is feldúlták és felperzselték. 1596-ban a vármegye dikátorai ezt jegyzik meg róla : „per tartaros est depopulata et deserta'". Két év múlva is „omnino est deserta." 1 9 Többé nem is épült meg újra. Serenvi után a praediummá vált Zámnak urai süriin változtak. Birták Thanhauser Honorius (1598), miskolczi Nagy András, a hajdúk kapitánya (1608). Majd a Király és Petneházi család. 1657-ben losonczi Bánffy Zsigmond kapta adományul, kinek Gábor nevű lia magvaszakadása utan ismét a fiskusra szállott. Debreczen legelőször 1671-ben vette zálogba az említett Bánffy Gábortól. Zálogjogon az 1854-ben történt megörökítésig is folyton kezében tartotta. E történelmi adatok után térjünk át a templom leírására. A zárni templom a már idézett 1343. évi okmányban is előforduló Árkus vize mellett épült, igen csekély emelkedésű dombon, 900 méternyire a szép kerek FaluvéghaImától. A dombot körülvevő széles mélyedés nagy sáncárok maradványának tűnik fel. Tőle dél, nyugot és északfelé 21, 32, 48, 52 lépésnyire, sőt messzebb is, észak-déli iránynak hajló, kisebb-nagyobb hossz-négvszöget formáló igen alacsony keskeny földhányások s ezek közelében köralaku mélyedések vehetők észre. E négyszögű terek belseje többnyire hepe-hupás, gidres-gödrös. Kiterjedésüket 12X14, 12X16. 12X17, 30 32 lépés szélesség-hosszúság szabja meg. A kör alakú mélyedesek átmérői 7—24 lépés közt váltakoznak. A debreczeniek általában a régi Zám falu házhelyeinek tartják ezeket a kisszerű földműveket. Végh Kálmán Mátyás pedig a falakkal körülvett kolostor és gazdasági épületei omladékait sejtette alattuk. Elfogadhatóbb az én legöregebb nagyivánvi munkásom előadása, aki azt mondja, hogy ezek a múlt. század első felében csinált kondás- s más pásztortanyák meg sertés fiaztatók helyei. Hasonló földhányásokat és siippedéseket közel a Faluvéghalmához, az Árkus mindkét partján találtam. A zárni templom körül lévő eme földinívek közül, kettőbenháromban próba-árkokat is húzattam. Régi épületi-omladékok nyomai teljességgel nem mutatkoztak. Csupán ujabb köri cserepek kerültek néha a forgatott földet hányó ásóra, lapátra. A templom alapzatának kikeresését én már tavaly megkezdettem. a közellévő árkusparti őstelep felkutatásával egy időben. Akkor csupán az északi fal alapját, mintegy 9 méternyi hosszúságban bontattam ki : két keresztvágással a szentély köralakú záródását is megállapíthattam. Folyó évi május hó 11. l^-én folytattam az ásatást. Ekkor az 1 Dikális összeírások. U. o. Ezen Pente nevű zárni jobbágy, vagv ennek fia lehetett az a Pente Máté senator, akit 1618-ban két más 'tiszttársával együtt Budáról jövet tatárok megöltek. Szűcs J. Debreczen Tört. II. 254. 2 Zoltai: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564-1640 közt 36. Városi jkv. 1592 : 324. 3 Szabolcsi dikalis összeírások u. o.
