Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján

"it nősen pedig későbbi történetére vonatkozólag eddig figyelembe nem vett. sőt nem ösmert számos levéltári adatot állítottam össze.

1 De a plébános úr sem hagyta magát. Erősebben felfegvverkezve bizonyítgatta tovább, (részszerint ugyanazon oklevelekből, amelyekre én figyelmeztettem) hogy az ohati apátság a csegei Nagymajor területén állott, amelynek környéke hajdan Ohathoz tartozott.

2 Ez utóbbit illetőleg valószínűleg igaza is van, mert Debreczen városa a csegei határ egy részéért Ohat révén csakugyan pereigetett a Vayakkal. De már azt, hogy a Nagymajorban lévő. kilenc cellára osztott s folyosóval környezett ódon pince az ohati apátság maradványa, csak akkor tudnám elhinni, ha ezt a románépítészet sajátságaiban, szabályaiban jártas szakértő is bizonyítaná. Az ohati Telekházán 1905 tavaszán végzett ásatásunk eredménye.

3 amelynél csupán egy kisebb románkori templom (de semmivel sem kisebb a záminál) s egy még szűkebb csúcsíves ízlésű temetői kápolna alapzatára találtunk, nem lehet érvelés a mellett, hogy ugyanott a XIII. és XIV. századokban kolostor nem állhatott. X 7,£MT T(5MPI,OH A LAPß AIÏÂ ß 7 ÏI.IITÛMr)|.(IMI,CÎ,ve!)!THfift1ÏA Visszatérve a zárni apátságra, történetét, a falu történetét is beleszőve, röviden a következőkben foglalom össze : Az apátságot Végh szerint a kun-bessenyő eredetű Ákos nemzetség alapította s abba cistercitákat telepített. Ha ez így volt. akkor a monostor 1172-nél elébb nem épülhetett, miután Sz.-Bernát szerzeteseit II. Géza ekkor hozta be hazánkba. Végh a cistercitaeredet mellett, talán, mert Pázmán is így vélekedett, azt is felhozza. hogy az apátság a Szent Keresztről volt címezve, amiből azt sejti, hogy az ausztriai Szent Keresztről származott szerzetesek voltak lakói. Ellenben Balássy bencés kolostornak tartja ; a templom feltárt alapidoma is ezen feltevést támogatja. A bencések ugyanis jobban kedvelték a zámi templomnál is alkalmazott félkörös apsist, mig a szigorűbb szabálvzatú s rideg egyszerűségre törekvő cisterciták inkább egyenes .szentélyzáródással építkeztek. 1 Századok. 1904. évfolyam 536 és következő lapokon. 2 U. o. 1905. évf. 658 s következő lapokon. 3 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 19U7. évi. 180 1.