Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a parlaghi templom dombján

tu mint a budai királyi udvar tiszttartóját s a kunok kapitányát említik

1. 1461-ben földesurak Mártonfalván, ugyanezen évben, majd 1473-ban zálogba veszik, illetőleg megvásárolják az Agárdiak esegei birtokát. 1465-ben a Bajoniakkal s egy Sztárival együtt adományul kapják a hűtlen földesi Nagy család jószágait.

2 1469-ben P. György diósgyőri várnagy s borsodi főispán, 1480-ban pedig királyi főajtónálló mester.

3 Ugyanezen P. György Királyi Jánossal együtt 1476-ban ismét beiktattatja magát Parlagh birtokába. Fiai nem, csak leányai maradtak. Egyik leánya enyingi Török ímréné volt. Testvére Pál fiaival él tovább a család ezen ága.

4 A már fentebb említett P. László özvegye, Dorottya asszony a maga és fiai György, Menyhért és Péter kanonok nevében 1477-ben ellene mondott annak, hogy Szilágyi Erzsébet, a király édesanyja. Böszörmény birtokába beigtattassék.

5 Böszörmény ugyan nem lett a Parlaghiaké, ellenben 1483-ban Bolth (Hatháztól északra) s 1488 körül Egyek, melyet a Liszkaiaktól vettek zálogba, továbbá Szegegyháza, Bökény, Gesztréd, Ptigy. Tamási, Maraz, Kis-Pó. Sámson, Acsád, Körtvélves. Angyalháza helységek birtokosai között is feltűnnek. Úgy, hogy a Hunyadiak korában csupán Szabolcs vármegye területén 28 helységnek urai részben vagy egészben.

6 P. Menyhért az 1505. évi rákosi országgyűlésen Szabolcs vármegye követe. Talán az ő fia volt az a P. Ferenc, akit Szapolvai János Ferdinánd-pártiságáért Váradon lefejeztetett.

7 Ez időben élt P. Antal, akinek leányát Katalint Hodosi Jákó Ferenc vette feleségül 1517-ben, miután elébbi jégyesét Ártándi Katát hűtlenül elhagyta.

8 E házasság révén juthattak birtokhoz Nádudvaron az ott már 1543-ban birtokos és ugyanott most is élő Hodosiak.

9 A Parlaghi család még a XVr. század derekán is régi nagy gazdagságának örvendett. Az 1549. évi dikalis összeírás szerint Parlaghi Lászlónénak csupán a mai Hajdú vármegye területén 108 adóköteles jobbágytelke volt. A család fényének hanyatlása a török hódításokkal kezdődik. Már 1555-ben az ősi fészken a Félegvházi, Vesei és Erdőteleki családok osztoznak velők. 1588 körül pedig Debreczen vidékén csak P. Miklós és P. György birtokosok.

1

0 Nagy Iván Miklóst, IV. György fiát mondja a család utolsó férfitagjának, aki a XVII. század elején halt meg. Ez azonban téves állítás lehet, amennyiben Debreczen város 1631-beli jegyzőkönyve szerint a Földes melletti Mező-SzentMiklósról, ahol egy Parlaghi (György úr) már 1549-ben is birtokos 1 Nagy Iván id. m. 2 Csánky D. id. m. 3 Nagy Iván id. m. és Bunyitav Vince: a váradi püspökség története. 4 Nagy Iván id. m. 5 Bimyitay V. id. m. G Csánky id. m. 7 Nagy Iván id. m. 8 Bunyitay V. id. m. 9 Szabolcs vármegye adóösszeírásai az orsz. levéltárban. 10 U. o.