Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

Zoltai Lajos múzeumőr jelentése Méliusz Péter sírja kereséséről

61 most s körülbelől a mai Csillag-utca jobb oldali házsora helyéig elért. Délfelől benyúlt a mai Pavillon-laktanya udvarába. Két dombot említvén a forrás,

1 melyik volt a nagyobbik s hol volt? — kérdezi Révész. Ha már megállapítottuk, hogy a czegléd-utcai temető Méliusz idejében is a mostani helyén feküdt s azt is ha tudjuk, hogy a város belső területének egész keleti részén, Domb- és Magos-utcát kivéve, magas emelkedésnek semmi nyoma : akkor lehetetlen más dombra gondolnunk, mint arra, amelyen a Méliusz Péterének tartott sírkő századok óta látható és amely a temetőnek talán legmagasabb, mindenesetre legszembetűnőbb fekvésű dombja. Közelében északkelet és kelet felé három alacsonyabb, egyik kivételével kisebb terjedelmű homokdomb emelkedik. Olyan ezeknek a fekvése, hogy reájok illik az a leírás, amelyet Keserűi Dajka Jánosnak Hodászi Lukács felett 1613-ban tartott halotti tanítás elöljáró beszédében olvashatunk, ekképen : „Mert ne talám szemmel be nem érhettem az egész sokaságot, minthogy három hegy ecskét és két völgyet fogott az be, az mint láthattam".

2 E völgyek valamelyike, a kapun kimenvén, balfelől eső, volt az, ahol Hunyadi Ferenc 1783-ban Hodászi Lukács elsülyedt sírkövét kiásatta.

3 Azt is mondám, hogy ez a felírás nélkül való veres márvány szárkofág az én véleményem szerint a Méliusz Péter sírköve. Igaz ugyan, hogy a szomszédságában nem találtuk meg a Bod Péter Tvmbaulesében emlékezetül hagyott bizonyítékokat : Chrysopoeus, Hellopoeus, Félegyházy s a magyar reformáció többi jeles bajnokainak •— amint Révész Imre véli — Dévai, Kálmáncsehi síremlékeit: „hanc molem lapidum". De nincs kizárva annak lehetősége, hogy e sírkövek közül is egy vagy több még napvilágra jő vagy kiterjedtebb kutatás, vagy e homokhegyet majdan eltüntető modern városrendezés alkalmával ; bár az is feltehető, hogy az idő és emberi durvaság végképen megemésztette azokat. Azonban több körülmény amellett bizonyít, hogy ez a felírás nélkül való szárkofág igen nagy valószínűséggel mégis csak a Méliusz síremléke. Révész Imre is felvetette a kérdést ; aminek 1 1 Városi jkv. 1572 : 328. 1. 2 Bakóczi J. Debreczeni lelkipásztorok. Kézirat. A kollégium levéltárában. 3 U. o