Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

Zoltai Lajos múzeumőr jelentése Méliusz Péter sírja kereséséről

44 kívül legalább is három debreczeni papnak kőkoporsója állott még. Erre nézve idézi Bod Péter Tymbaules-éből Hellopoeus Bálint (+ 1575) és Félegyházi Tamás (f 1586) sírfeliratainak bizonyító sorait. Hogy pedig idők multával több sírkövet is állított ide a kegyelet, hivatkozik Hunyadi Ferenczre, aki az 1613-ban eltemetett Hodászi Lukács igen szeretett debreczeni lelkész és szuperintendens síremlékét 1783-ban a földből „e helfen" ásatta ki

1 s ugyancsak a Czegléd-utcai temető dombján állott sírkőről olvasta le Pathai István (f 1711) papunk nevét. Ellenben kevés súlyt fektet Révész Imre Weszprémi István emez állítására : „in coemeterio suburbano extra portám Czegledianam tumulatum fuiesse monstrat lapis sepulcharis hodieudum superstes".

2 Még pedig azért nem hiszi, hogy Weszprémi, akinek adatgyűjtése Révész szerint nem mindig állja ki a kritikát, — látta volna Méliusz sírkövét, mert Hunyadi sem erről, sem Komáromi Györgyéről nem említi, hogy látta és felismerte volna. Úgy, hogy Weszprémi valószínűleg csak hagyomány után beszélhetett róla. Tóth Ferencz munkájára pedig (Túl a tiszai püspökök élete. Győr 1872), amely Weszprémy szavait egyszerűen átveszi, magyarul — ügyet se vét Révész. Végül elősorolja a megfejtést nehezítő történelmi kérdéseket, amelyekre azonban másoktól várta a feleletet. Nevezetesen: A keletre fekvő temető alatt a mai Czegléd-utcai temetőt kell-é érteni ? Még fontosabb : ennek fekvése, határa, alakja és terjedelme az volt-é 300 évvel, mint ami van most? Két dombot említvén a forrás, melyik volt a nagyobbik és hol volt? A Czegléd-utcai kapu ott állott-é hajdan, ahol elbontatott a Révész I. korában? Én e kérdések irányában is kutattam, amint alább reá fogok térni. 1 Révész I. Hodászi Lukácsról csak tágabb értelemben írhatta, hogy „Méliusz és társai (t. i. Chrysopoeus, Hellopoeus és Félegyházi)" közelében nyugszik. Mert Hunyadi Hodászinak csaknem egészen a földbe sülyedt sírkövét nem dombtetőn, hanem völgyben (in valle) vájatta ki. Erről való feljegyzése így szól : „Monumentum hujus viri saxeum extra portám Czegledianum in valle ad sinistram, situitum et jam terrae penitus immersum erűi curavi. A. 1783. ubi ceruitur-'. (Bakóczi I.: Debreczen lelkipásztorai. Kézírat a Főiskolai levéltárban. — Hunyadi ugyanilyen tartalmú kéziratos munkájához nem férhettem hozzá.) 2 W. I.: Biografia Medicorum. I. k. 106. 1. 1774.