Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

I. Nevezetesebb események - c) A városi Tanács és Közgyűlés intézkedései

Teremörökül a megnyitási napokon 48-as honvédeket alkalmazunk. Ezek tizenhármán 48-iki honvéd-egyenruhát viselnek s hármanként felváltva jelennek meg Múzeumunkban. c) A városi Tanács és Közgyűlés intézkedései. Azokról a határozatokról, amelyeket a fenntartó hatóság Múzeumunkra vonatkozólag tett, a múzeumi Bizottság ülései ismertetésénél nagyobbára már megemlékeztünk. De néhány fontosabb tanácsi és közgyűlési intézkedést jelentésünk eme részébe foglalunk be. A Tanács a házipénztár rendkívüli költségvetése terhére jan. 7-diki üléséből 63/1907. sz. a. a Numizmatikai Társulatnak, márc. 18-diki üléséből pedig 3285. sz. a. az Embertani és Archaeologiai Társulatnak 200—200 koronát alapító tagsági díj fejében kiutalványozott. Julius 30-diki ülésében a múzeumi Bizottság nevében tett elnöki előterjesztésre 10,754. sz. a. határozatával utasította a városi főszámvevőt, hogy a belvárosi rendőrkapitányság által a múzeumi épületben elfoglalt helyiségek 1700 koronát tevő évibérét, mint bevételt ezentúl a múzeumi alap javára könyvelje el; valamint év végével mindazon összegeket, amelyek a múzeum gyarapítására és felszerelésére évenkint megszavaztatnak, de az év folyamán fel nem használtatnak, ugyanezen alap öregbítésére fordítsa ; végre felhívta a főszámvevőt, hogy a kultur-ház építésére adott állami segély évi részleteit ugyanezen alapnál kezelje és gyümölcsöztesse s amint az 1906. évi zárszámadásnál s 1907. évi költségvetésnél helyesen tette — a múzeumi alapot jövőre is egészen Önállóan és külön kezelje. Ezen határozathoz alkalmazkodott a dec. 16-án hozott 18,699. sz. határozat is, amely az 1907. évi költségelőirányzatba bútorozás címén felvett, azonban érintetlenül hagyott 1000 koronát a kultúrpalota alapjához rendelte csatoltatni. Elérkeztünk odáig, hogy bővebben ismertessük a majdan Múzeumunknak is állandó, kényelmes otthont adó közművelődési ház ügyét. Ezen nagyfontosságú ügy az elmúlt esztendőben különösen három oldalról foglalkoztatta az érdekelt tényezőket. A palota helyének, a helyiségek számának és térfogatának, valamint az építési költségek szaporításának kérdése felett folytak eszmecserék és tár-