Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

Zoltai Lajos múzeumőr jelentése Méliusz Péter sírja kereséséről

59 imént említett utcák területe is tartozott az 1811. évi városrendezés előtt, a 16. század derekán már ugyanezen név alatt többször előfordul az akkori városi jegyzőkönyvekben.

1 A czegléd-utcai kapu (porta ceglediana), amelyet Révész Imre idejében bontottak el, mint már fentebb mondám, csak az 1657. évi háztelek-kiosztáskor változtatta meg a helyét s került oda, ahol Révész Imre látta, t. i. Kisczegléd-utca végére, ettől mintegy 10 ölnyire. Itt vonult el az árok is, amely a sokáig „félszer"-utcát alkotó Pacsirta-utca felől jött. A város árkainak a régi statumok szerint szabadon kellett lenniök, úgy hogy a sánc mindkét oldalán szekérrel járható út maradjon, miután a sáncot még a XVIII. század derekán közmunkaerő segítsége mellett tövises rőzsével szokták volt erősítgetni. A sánctól 25 lépésnyire kertet sem volt szabad építeni.

2 Debreczen város legrégibb térképe 1771-ből való s ezt a magánlevéltár őrzi.

3 E térképről másoltam le Czegléd-utca végét ábrázoló részletet. (L. a II. sz. térképet.) Ezen, Pacsirtautca felől a sáncra már egy sor ház támaszkodik, de amely még nem nyúlt ki egészen Kisczegléd-utca végéig. Ez utca torkolatával majdnem szemben, kissé balfelé, mutatja az idézett térkép az 1657 után állított kaput, amely sokáig úgynevezett „kisajtó" számba ment, vagyis országút nem vezetett rajta keresztül, csupán a temetővel való forgalmat közvetítette. Kisczegléd-utca is, amely pedig folytatása Nagyczegléd-utcának, erre való tekintetből nem kapott nagyobb szélességet. Az 1811. évi nagy tűzvészt követő város-rendezéskor kérelmezték volt a czegléd-utcai lakosok a kir. biztosságtól a kis ajtó helyett a nagy kaput és mellé a kapust.

4 Ezúttal nem teljesítették kérésöket. De már az 1822 évi térkép.

5 melynek másolatát a III. sz. térkép mutatja, a czegléd-utcai kapuból három felé ágazó országútat tüntet elé. Ezek közül a középső, mely Acsádra vitt, a temetőn ment keresztül. Ez útnak 10—12 mtr. széles nyoma, 1—T5 mtr. mély bevágás, ma is meglátszik a nagy dombon keresztül, épen a Szombati—Veresmarti síremlék mellett. Ez út megengedése bizonyosan sok kárt tett a közelben volt síremlékekben. 1 L. a Magyar Nyelvőr 1906 évf. V. f. 233. 1. közölt idevonatkozó adataimat. 2 Városi jkv. 1672: 312. 1. Magánlevéltár térképei 179. sz. a. * Kir. biztosság jkve. 1811: 115. 1. 5 Eredetije a magánlevéltárban 171. sz. a.