Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

Zoltai Lajos múzeumőr jelentése Méliusz Péter sírja kereséséről

57 Imre által felvetett kérdésekkel is, amelyek a czegléd-utcai temető régi fekvésére, határaira, alakjára, terjedelmére, a czegléd-utcai kapu és a „nagyobbik domb" helyére vonatkoznak. A várostól keletre fekvő temetőkert alatt, amelyben Méliuszt eltemették, a mai Kossuth-utcai temetőt kell értenünk. Más régi források, feljegyzések ugyanezt a czegléd-utcai kapun kívül levő temetőnek, mások „nagy" temetőnek nevezik. Czegléd-utca elnevezés több századra visszavezethető. Iránya mindig a mostani volt. Csak hosszúsága változott. Okiratilag kimutathatjuk, hogy Czeglédutca felől a város árkát 80 évvel a Méliusz halála után vitték kijebb. Ezt tudva s egy tekintetet vetve a város mostani térképére, könnyű rájönni, hogy Méliusz idejében a város sánca kelet felől a Kigyó- és Nap-utcák helyén vonult el, a czegléd-utcai kapu pedig körülbelől a mai új ref. templom területén nyílott. 1657-ben történt (márc. 11-én), hogy „háztelkeket solicitálnak Czegléd-utca végén". A tanács erre hat senátort küldött ki, hogy utcabeli öreg emberekkel a helyet megnézzék.

1 Az egykorú jegyzőkönyv semmi ellenvetést nem említ. Sőt többé nem is szól ez ügyről. Az új telkek kiosztásának nem volt akadálya, sem útba eső temető, sem magánkertek, mint például 1638-ban Kádas- (ma Arany János-) utca háztelkeinek kiosztásánál, amikor az új házhelyeket Piac-, Német- és Miklós-utca udvar-kertjeiből fogták fel. Ez új településről az egykorú jegyzőkönyv igen bőven és részletesen mndelkezik.

2 Az 1657 évi telekkiosztáskor ülték meg minden bizonnyal a mai Kigyó- és Nap-utcától keletre fekvő városrészt, egészen a mai Pacsirta-utcáig. Ezen a területen semmi nyoma afféle emelkedéseknek, amilyent Domb- és Magos-utcán, valamint Homok és Nyílutca derekán, ahol a XVIII. században a péterfiai régi temető feküdt, ma is észlelhetünk. Ez fontos körülmény annak bizonyításánál, hogy a várostól keletre fekvő nagy temető, az ő dombjaival és völgyeivel Méliusz korában sem eshetett közelebb mai területénél. Nem lehetett a mai Domb- és Magos-utcák környékén sem, annyival kevésbé, mert a Burgundia nevű városrész, amelyhez az J Városi jegyzőkönyv 1657. 195. 1. 2 Városi jkv. 1638. 106. stb.l. A czegléd-utcai házhely kiosztására vonatkozó tanácsi határozathoz hasonló rövidséggel engedte meg a tanács ugyancsak 1657-ben a Kasza-közön lévő kertek beépítését, (jkv. 1657:191.1.) valamint Péterfia-, Csapó- és Varga-utcák kijebb vitelét, új házat építeni ak»ró lakosok kedvéét 1671-ben. (Jkv. 1671 : 87. 1.)