Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról (1908)

Zoltai Lajos múzeumőr jelentése Méliusz Péter sírja kereséséről

56 csontvázak pedig, részszerint a mellékletekből ítélve, alig időseb­bek 80—150 esztendősnél ; részszerint még régebbieknek látszanak ugyan, de semmi olyan mellékletet nem találtam körülöttök, ame­lyekből akár Méliusz korára, akár Méliusz papi foglalkozására kö­vetkeztetést lehetne vonni. Sőt ásatás közben arra a nézetre jutot­tam, hogy az in situ, érintetlenül talált csontvázak csaknem kivétel nélkül, tehát a régebbiek is, még sokkal régibb sirok megbolyga­tása árán kaptak sírhelyet. Igv magyarázható meg az ép csontvázak felett szerteszéjjel rendetlenül heverő emberi csontok nagy száma. Figyelemre méltó körülmény, hogy a Méliuszénak tartott kőkoporsó alatt is össze-vissza hányt koponya- s szárcsontok, ezeken alul pedig egymás alatt két gyermeki csontváz feküdtek. Nagyon való­színűtlen, hogy gyermekeknek emeltek volna ekkora síremléket. Ellenben megközelíti a valóságot az a feltevés, hogy a hatalmas kő . századok folyásában valamely külső ok miatt eredeti helyét megváltoztatta. Talán sírok behorpadása s földcsuszamlás miatt? Vagy talán később felfogott családi temetkező helyet, mikor az már szűkké vált, csak úgy tudtak tágítani a sírásók, hogy a fel­írat nélkül heverő öreg sarkophagot odébb billentették. A sírkő alatt szétszórtan talált csontokat is összeszedtük s becsomagolva múzeumunkban helyeztük el. De szerény felfogásom szerint antro­pologiai mérések és vizsgálatok e hiányos csontoknál nem vezet­hetnek elfogadható komoly következtetésre. Mert hiszen a történet­tudósok még azt sem döntötték el végérvényesen : hány éves volt Méliusz, mikor meghalt ? Nekünk pedig nincs szükségünk hamis ereklyékre ! Inkább nyugodjunk bele abba a hitbe, hogy a debre­czeni ref. egyház és a ref. magyarság ez oszlopos emberének hamvai valószínűleg rég összevegyültek már az ő híveinek hamvai­val. Hiszen a papi székben nem kevésbbé hírneves utóda, Komá­romi Cs. György száz évvel a Méliusz halála után látta, hogy „a sok temetkezők és sírásók" miképen szokták megháborgatni a „testek temetsége helyét". 1 Feleletek Révész Imre történelmi kérdéseire. Az imént mondám, hogy meggyőződésem szerint mi jó he­lyen kerestük Méliusz sírját, azon a helyen, azon a dombon, ahova eltemették. Ezzel elértem odáig, hogy foglalkoznom kell a Révész 1 Komáromi György végrendelete a Századok id. évfolyamában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom