Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Kis Víg Miska üldözéséhez

közleménye a „Sárrét régiségei" címmel.

1

6 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a Pesti Napló levelezője, illetve később a Politikai Újdonságok adatközlője mögött is őt véljük megbújni. Végezetül szeretnénk néhány mondat erejéig visszakanyarodni O'sváth Pálnak a Kis Víg Miska utáni nyomozásban vitt szerepére. Irtuk, hogy erről mindössze a saját visszaemlékezései tudósítottak, melyekben egyébként semmi okunk kételkedni. Nos, nemrégiben sikerült megtalálnunk az első olyan forrást, amely ugyan nem Miska O'sváth által elbeszélt elfogásáról szól, de egyértelműen kiderül belőle, hogy sikeres szökését követően a jegyző tevékeny részt vállalt a betyár cimborái, illetve az őt bújtató egyének utáni nyomozásban. A nagyváradi császári-királyi államügyészség egyik 1856. augusztus 6-án kelt átirata szerint két berettyószentmártoni lakos, Vékony Bálint és Krátki György a szökésben levő Vég Mihály rejtegetésével, a Sárrétudvariba való Vég János és Bodó Balázs pedig tolvaj lás bűntettével vádoltatott. Az ezekre vonatkozó iratokat azonban a debreceni császári-királyi törvényszék visszaküldte, mivel időközben Vég Mihály újra megszökött (!) a derecskei szolgabírói hivatal fogházából. Sajnos, két kevésbé fontos melléklet kivételével a nyomozati anyag ma már nincsen az átirat mellett, a három folyamatban lévő ügy mibenlétéről viszont némi képet nyerhetünk. Az első ügy a szökésben levő Vég Mihály rejtegetésével kapcsolatos vizsgálat anyagát tartalmazta, mely bűntettel a két megnevezett berettyószentmártoni lakost vádolták. Az átirat szerint a bemutatott három akta alapján csak ezt az ügyet tekintették lezártnak, ezért elrendelték, hogy az összes bűnvádi iratot vissza kell küldeni az illetékes vizsgálóbírósághoz, s mivel eddig sem a második, sem pedig a harmadik ügy vádlottjai ellen nem rendeltek el külön vizsgálatot, azt mihamarább pótolni kell. A 2. szám alatti ügy a berettyószentmártoni Krátki György és az udvari Bodó Balázs közös, illetve Vég János külön kezelt lólopási ügye volt. Bodót egy Berettyószentmártonban éjszakázó gyolcsos tót lovának és pokrócának az ellopásával vádolták, és elfogásakor a mezőkeresztesi császári-királyi csendőrség, illetve a berettyószentmártoni jegyző, O'sváth Pál előtt be is vallotta, hogy a tót kereskedő lovát Krátki György biztatásából lopta el, s Krátki 50 forintot ígért neki a sikeres akcióért. Később viszont Bodó visszavonta a vallomást, és azzal védekezett, hogy azt erőszak hatására csikarták ki belőle. Az államügyészség ezért elrendelte a csendőrök és a jegyző kihallgatását és vizsgálat lefolytatását az állítólagos kényszerítésről. Emellett bekérték 1

6 O'sváth 2009: 31-32. 95