Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Török Péter: Bihari vonatkozású iratok Budapest Főváros Levéltárában
jobbra a péterszegi határig, a harmadik dűlő ugyanazon úttól balra, a Kettősi útig, s az akkori búzavetés belső széléig tartott. Móriczné meghagyta, hogy hét egymást követő évben a bérlő ne vessen kétszer búzát, rozst, vagy kétszerest. Ha mégis megtenné, akkor pedig büntetést kénytelen fizetni a bérbeadónak. A három forduló közül az egyikbe tavaszi, a másikba őszi vetésnek kell kerülnie, míg a harmadikat fekete ugarként pihentessék. Egy kivételt említ a szerződés, amely miatt az ugart művelés alá lehetne venni: ha a bérlő dohányültetési engedélyt kapna. Ez esetben harminc holdat szakíthatna ki az ugarból. A tavaszi és őszi vetésnél a hagyományos étkezési és takarmánygabonák mellett megjelent a repce és a kukorica is. A földterület müveléséhez minimum huszonnégy ökör tartását is előírták a tulajdonosok, amely hat fogatot adott ki. A helyben betakarított szénát és szalmát a jószágok ellátására, almozására fordíthatták, de a keletkező trágya elszállításáért a bérlő volt a felelős. A birtokhoz tartozott tiszti lak, cselédlak és ököristálló is, amelyeket a tulajdonos 1882. József-napig használhatott, 3 3 majd április végén rendes inventárium mellett adta át a bérlőnek. Az épületek karbantartása szintén a bérlő feladatai között szerepelt, akinek évente kétszer kellett a renoválást elvégeznie. Miskolczy Pál és felesége egymással is kötött szerződést. A csereegyezmény lényege, hogy a gyermekek a későbbiekben könnyebben jussanak az örökségükhöz. 3 4 Ennek érdekében Móricz Pál felesége tulajdonába engedte át azt a tizenegy berettyóújfalui ingatlant, amely a nevén volt, a felesége pedig a váncsodi ingatlanát adta át a férjének. A Budapest Főváros Levéltárának irategyütteseiben található bihari vonatkozású iratokról csak egy rövid kivonatot tehettünk közzé. Megkezdett kutatásaink is azt bizonyítják, hogy a regionális közgyűjteményeken kívül és azokon túl is érdemes egy-egy térség, járás, vármegye emlékanyagát kutatni, amihez a sorban megjelenő tudományos gyűjtőportálok óriási segítséget nyújthatnak. "Március 19. 3 4 BFL VIT. 169. 313/1878. Móricz Pál és Móricz Pálné csereszerződése. 42
