Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Török Péter: Bihari vonatkozású iratok Budapest Főváros Levéltárában
Házassági szerződések A 19. század második felében terjedt el polgári körökben is a házassági szerződés intézménye. Ezen egyezmények célja az volt, hogy pontosan szabályozzák a hozomány, az ingó és ingatlan vagyon státusát, illetve a különböző, a házasság során jelentkező élethelyzetekre is próbáltak megoldási formákat rögzíteni. A Gálospetriben lakó Reismann Albert és leendő felesége, született Oesterreicher Lídia közötti szerződésből 3 tudjuk, hogy a feleség hatezer forint értékben készpénzt, míg ezer forint értékben ingóságokat vitt a házasságba. A férj saját ingatlannal rendelkezett, hiszen a leendő feleség költözött hozzá. Reismann Albert kötelezte magát, hogy háromezer forintos hitbért tesz felesége számára, ezzel is biztosítva az esetlegesen özvegyen maradó Reismann Albertné életét. Nagyon pontosan, több részben is foglalkoztak az esetleges válás, különköltözés, illetve elhalálozás utáni öröklés kérdésével. Ha a feleségnek el kell költöznie, akkor a férj az elválási folyamat hivatalos lezárásáig köteles számára havonta ötven forint tartásdíjat fizetni. Ha a feleség a házasság ideje alatt gyermektelenül halálozik el, akkor a harmadik év után atyja, vagy annak örökösei és a férj fele-fele részben részesednek az egykori hozományból. Molnár Béla 4 pusztahídközi 5 és Czettel Gizella budapesti lakos 1898-ban kötöttek házassági szerződést. 6 A szerződés értelmében Czettel Gizella tízezer forintot ad át a leendő férjnek - betétkönyv formájában -, amelyet a későbbiekben ő szabadon kezelhet. A leendő feleség az ingó vagyontárgyainak (ruhaneműk, bútorok, arany, ezüst ékszerek) tulajdonjogát fenntartja, de a közös használatot engedélyezi. Molnár Béla is alkalmazta a hitbér lehetőségét: ezen a címen ötezer forintot köt le a felesége számára, amelyet halála esetén ki kell szolgáltatni. Számunkra fontos adalékként szolgál, hogy bepillantást nyerhetünk Molnár Béla anyagi helyzetébe is. 1898-ban a férj tizenötezer forint vagyonnal rendelkezett. A szerződésben tisztázták a tulajdonjogi kérdéseket is, hogy elkerüljék az esetlegesen később bekövetkező válási procedúra miatti bonyodalmakat. 3 BFL VII. 173. 2873/1889. Reismann Albert és felesége házassági szerződése. 4 Molnár Béla pusztahídközi gazdálkodó volt, akinek üzleti érdekeltségei túlmutattak a vármegye határain, hiszen ismerünk olyan budapesti vállalkozást is, amelyben tulajdonrészt bírt. Erre lásd: BFL VII. 176. 1151/1899. Pollák Bernát és Molnár Béla adásvételi szerződése. 5 Pusztahídköz Berettyóújfalu mellett található. 6 BFL VII. 176. 2092/1898. Molnár Béla és Czettel Gizella házassági szerződése. 34
