Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta
Összegzés Az idézett parasztvallomás adatait összefoglalva ki kell emelni, hogy a bakonszegiek is elsősorban határuk szűkössége miatt kényszerültek a közeli puszták használatára. Miután Kovácsit már nem volt lehetőségük művelni, a hatalmas kiterjedésű Bócsi-puszta hasznosításához fogtak. A művelés alá vett földek közül a pusztának a Berettyó folyásirányától északra eső területét (A Hídközt) igyekeztek „tartós bérlet" formájában birtokolni. Mivel féltek, hogy a Bócsi-pusztát más paraszti közösségek „megülik", a szokott tized mellett kilenceddel is szolgáltak a Rhédeyeknek. A maradék (úrbéres) földeken osztozniuk kellett több más szomszédos település lakosságával is. A bakonszegiek vallomásukban panaszuknak is hangot adtak, mert egy évvel a vallomástétel előtt a birtokosok kimérették allodiális területeiket, így az előtte bevett 36 pozsonyi mérős területek helyett, már csak 8 mérővel kerülhetett vetés alá a legjobb bakonszegi gazdának járó terület. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a paraszti gazdálkodás a XVIII. század folyamán egy igen jelentős változáson ment keresztül: minden jobbágyi kötöttség ellenére - ha csak rövid időre is -, de túlnőtt a parasztközösségek hagyományos térbeli és szervezeti keretein. Irodalom BARCSA János 1906 A tiszántúli ev. ref. egyházkerület történelme I. Debrecen. BÁRSONY István 1984 Bihar megye adózó népessége a XVIII. században. In: Szendrey István (szerk.): Magyar Történelmi Tanulmányok XVI. Debrecen, 6-139. 1985 A paraszti gazdálkodás feltételei és lehetőségei Bihar megyében a XVIII. században. In: Szendrey István (szerk.): Magyar Történelmi TanulmányokXVIII. Debrecen, 7-53. BÁRSONY István - PAPP Klára - TAKÁCS Péter 2001 Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében I. Az Érmelléki és a Sárréti járás. Debrecen BIHARI-HORVÁTH László 2008 Határ Hosszúpályi, Konyár, Pocsaj és Esztár között. Határhasználat a Fejértói-pusztán 1731 és 1945 között. In: (Bihari-) Horváth László (szerk.): FejértótólMesszelátó-Sóstóig. Néprajzi tanulmányok Hosszúpályi külterületéről. (A Bődi István Falumúzeum Közleményei 2.) Hosszúpályi, 5-33. 127