Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Magyari Márta: Görög katolikus húsvéti hagyományok Létavértesen

keretek között történik. A kerek forma és a tésztafonatok elhelyezkedése állandóságot mutat. Ez a megállapítás abban az esetben igaz, amikor még házilag készített, s nem a sütőipartól rendelt, vásárolt „bolti kalács"-ot visznek a szentelésre.

1

2 Igen jellegzetes görög katolikus húsvéti eledel a pászka mellett az úgynevezett sárgatúró is

1

3. A bihari görög katolikus falvak jelentős részében egyáltalán nem ismerik, gyakran csupán tojássárgájával összekevert, ízesített, cukrozott tehéntúrót értenek alatta.

1

4 Nagylétán néhány idős asszony ismerte a sárgatúró elkészítési módját, tudják román nevét is.

1

5 A sárgatúró azonban nem olyan általánosan ismert húsvéti étel Létavértesen, mint például a nyírségi falvakban. Vértesen úgy emlékeznek, hogy a receptjét a helyben szolgáló görög katolikus pap feleségétől kapták meg,

1

6 a nagylétai papné maga is több asszonynak leírta a sárgatúró receptjét.

1

7 A nagyszombati ünnepi előkészület, ételkészítés elmaradhatatlan része a húsvéti sonka

1

8, a „sódar" megfőzése. A sonkát többnyire a füstölt kolbásszal egy lében, 1

2 Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy egyes sütőipari egységek (Hajdúböszörményben és Hajdúdorogon) hagyományos formájú, fonatokból összeállított kalácsokat is sütnek, elsősorban megrendelésre az ünnep előtt. A sütőiparban használatos alapanyagokból (tojáspor, kalácsfény stb.) ipari technológiával előállított tésztából, kisüzemi keretek között készítik cl a kerek fonott kalácsokat, pászkákat. 1

3 A sárgatúró elkészítési módja kisebb eltérésekkel minden görög katolikus családban azonos, fűszerczése (cukor, só, őrölt bors, mazsola, esetleg fahéj, szegfűszeg, újabban vaníliacukor és citromhéj) azonban az egyéni ízléstől függően nagyobb változatosságot mutat. A tojások sárgáját és fehérjét együtt verik habbá, majd állandó keverés mellett öntik bele a forrásban lévő tejbe. Lassú tűzön folytonosan keverve addig hevítik, amíg összetúrósodik. Ezután még forró állapotában tüll zacskóba öntik és lecsöpögtetik. A sárgatúró leve kedvelt ital, kellemes édeskés íze miatt. 1

4 Gyűjtési tapasztalataim szerint Bcdőn, Pocsajban, Kokadon egyáltalán nem ismerik, Almosdon és Bagamérban a máshonnan, elsősorban a Nyírségből származó asszonyoktól látták, hallottak róla, de elkészíteni nem tudják. 1

5 „Úgy csináljuk, hogy megforraljuk a tejet a tojást meg a sárgáját a fehérjivel együtt habverővel jól felverjük és akkor mikor forrni kezd a tej, akkor beletesszük és akkor egy kanállal kavargatjuk, mert mint a gulászta, úgy összemegyen, oszt mikor mán lássuk, hogy jól összeáll, le is kell venni, és akkor egy tiszta kendőt egy vájlingra tenni, szóval a vájlingra tettünk egy szűrőt és arra tettük a kendőt. Oszt akkor abba öntöttük bele, oszt összefogtuk a kendőt, oszt szípen jól összekötögettük, hogy gömbölyű legyík és akkor összekötöttük egy cérnával, ráakasztottuk a szekrénynek a gombjára. Ott szípen lecsorgott, oszt mikor mán szíp kemíny vót, ki vót csorogva, Akkor kivettük, oszt egy kis tányérra rátettük. Elvittük ezt is a szentelésre. Most is csináljuk, szeretik a gyermekik. Hát csak sárgatúró a neve, románul 'szkake', rígen úgy mondták, 'szkake, szkake garbane'. Aki szereti az tehet bele mazsolát is a túró közé, van aki sok nem szereti." (F. J.né. sz. 1914. Nagyléta) 1

6 „Sárgatúrót azt én se készítettem még, csak jól néz ki, látni láttam, meg elég finom, de én nem csináltam. Megvan a receptje az előző tisztelendő asszonytól kaptam. Meg fogom próbálni." (M. G.-né sz. 1930. Vértes) 1

7 „Itt nem szokás a sárgatúró, inkább Szabolcsba, sokszor kérik tőlem a receptet." Emlékezett F. I-né a nagylétai görög katolikus pap felesége. 1

8 A megszentelt húsvéti sonka csontját mint szentelményt tisztelik. Szemétbe semmiképpen sem dobják, ha mód van rá, elégetik, újabban előfordul, hogy azért visznek kicsontozott sonkát a szentelésre, mert a vastag csonttal nem tudnának mit kezdeni. 191