Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

BÉL MÁTYÁS: BIHAR MEGYE LEÍRÁSA Fordította: P. Szalay Emőke, bevezetés és jegyzetek: Csorba Csaba Bevezetés' A magyar helytörténet két legfontosabb, országos vonatkozású kéziratos adatgyűjteménye Bél Mátyás és Pesty Frigyes nevéhez fűződik. Mindkét munkának eddig csak kis része jelent meg nyomtatásban, legnagyobb része kéziratban maradt.

2 Mindkét gyűjteményt azonban kéziratos formában is meglehetősen régen használja a történeti, néprajzi, régészeti, nyelvészeti stb. kutatás, értékeit osztatlanul elismerik. A szövegek közzététele mégis csak lassan halad, hasonlóan a másik XVIII. századi értékes adatgyűjteményhez, a II. József kori katonai országleíráshoz. Jelen közlemény Bél Mátyás Bihar megyét leíró történeti földrajzi kéziratának magyar fordítását tartalmazza. A latin nyelvű kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi.

3 Bél Mátyás (1684-1749) életének és műveinek ismertetésétől bízvást eltekinthetünk, hiszen a vonatkozó adatok és irodalom különféle lexikonokban könnyen föllelhető.

4 Bél Mátyás, a pozsonyi líceumi igazgató, majd evangélikus lelkész 1723ban készítette el Magyarország akkori képe történeti szempontú feltárásának tervezetét (Hungáriáé antiquae et novae prodromus). Ennek a munkának, amelybe tanítványait és fiait is belevonta, eredménye 10 vármegye nyomtatásban is megjelent leírása

5 és további kéziratos megyeleírások, így Bihar megye leírása is. Bél Mátyás Bihar megye kézirata eddig „Csipkerózsika" álmát aludta, a kutatás - úgy tűnik - nemigen vett róla tudomást. A XVII-XVIII. század fordulójának Bihar megyéjéről monográfiát író Mezősi Károly sem használta adatait.

6 Az MTA II. osztálya már 1956-ban egyik súlyponti kérdésnek tekintette Bél Mátyás kéziratos művének kiadását. Ám a következő évben megjelent, az esztergomi járás ' A bevezető a Bihari Múzeum Évkönyvének II. kötetében (Berettyóújfalu, 1978) megjelent írás részben javított újraközlése. 2 Matthias Bel: Hungáriáé novae historico-geographica. Partis I. Tom. I-IV. Partis II. Tom. V. (Viennae, 1735-1742.) A kéziratban maradt megyeleírások az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban, ill. az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. köt. (Bp. 1888.) A kéziratos anyag az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. 3 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Fol. Lat. 3379, ff 1-49. 4 Magyar életrajzi lexikon I. köt. (Bp. 1967.) 163. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. köt. (Bp. 1891.) 780-783. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Üj sorozat. II. köt. Bp. 1940. 922-923. - Bél Mátyás magyar származására lásd Szalatnai Rezső: Bél Mátyás ifjúsága. In: Szalatnai Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel. (Bratislava, 1969.) 5-22. Új magyar életrajzi lexikon I. Bp., 2001.575 - 576. 5 Lásd2.jegyz. 6 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). (Bp. 1943.) 7