Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

mi törökbúzánk a táplálékuk. Ebből nemcsak kenyeret sütnek, ezt málénak nevezik, édes, aranysárga és szokatlanul kellemetlen, de nekik annyira jóízű, hogy ha bőven van gabonájuk, azt eladják, hogy törökbúzát vehessenek, emellett péppé is megfőzik, és másfajta ételeket is készítenek belőle. Vallásuk miatt, mivel a görög rítust követik, hússal ritkán élnek. Halat nem mernek enni, csak a bűnbánat napjaiban, ezt csak olajjal, vagy ha ez nincs, akkor ecettel és sóval főzik meg. Bármilyen keményen élnek is, arcuk piros, testük állása erős és arányos. Semmit sem viselnek el nehezebben, mint az igazságtalanságot. Amikor tudnak, azonnal bosszút állnak azokon, akik megsértették őket. A szülők halálukhoz közeledvén testamentumban hagyják meg gyermekeiknek, hogy három éven belül álljanak bosszút az ellenségen. A haragtól felindulva érzéseiket a dühben megkettőzik: cine mente, ezeket el kell kerülni, mert a veszedelmet keresik. A gyermekeket hanyagul nevelik. A tízévesnél nagyobb fiúk még nem tudják, hogy van Isten, és milyen könyörgéssel lehet hozzá imádkozni. Sőt a felnőttek sem ismerik az imádságokat. A gonosztevők között volt olyan, aki, amikor halálra ítélve felszólították, hogy imádkozzon, azt válaszolta, nem tud. Amikor szomszédai erőltették, hát sohase imádkozott, azt válaszolta, valóban sohasem imádkozott, azért vannak a papok, hogy imádkozzanak érte. Papjaik az egyszerű népből származnak, akik a lecturán kívül másat nem értenek. A templomba összegyűlve szokás szerint himnuszokat énekelnek elő, néha magyarázatokat adnak a prédikációhoz, de csak amelyek a böjtre, a táplálkozás módjára és mértékére, csökkentésére vonatkoznak. A nép engedelmeskedik nekik, de szerfölött egyszerű és vad életet él. Elsősorban állatokra vágynak, mert állattartó életet szoktak meg. A lovakat és a teheneket úgy tudják ellopni, hogy a jelenlevő tulajdonosok sem veszik észre. Igen járatosak a bűvölés tudományában, állataikat meg tudják őrizni a farkasok rablásaitól. A farkasok és az üszők egy nyájban bolyonganak és egymással nem ellenségesek. A szénát a fákra helyezik, hogy ne rothadjon el a nedvességtől, és ne egyék meg az állatok. Itt-ott a földek között emelkedő fák ágain asztagok módjára láthatók a szénák. Nagyon szeretik az almát, ezért bőven termő fákat ültetnek. Semmit sem tudnak a vendégeknek úgy dicsérni, mint az almából és szilvából készített aszalványokat. Borban nem bővelkednek, ezért almából, szilvából és más gyümölcsből tűz segítségével italt készítenek, ezt a magyarok pálinkának nevezik. A táplálkozásukhoz szükséges élelmiszerek nagyon csekély értékűek. Az ökör negyedrészét egy forintért lehet megvásárolni, ennek húsa jobb ízű, mint azé, amelyik a mezőkön él. A vadállatok nagy bőségben élnek, mint már mondtam, a valachok a böjt miatt ritkán esznek húst. Valamivel nagyobb értékű náluk a bor, de kevesen isszák, ámbár amikor 29