Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Jakó Zsigmondra (1916-2008)

A Művelődéstörténeti tanulmányok ígéretesen induló sorozatának (1979-1980, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest) mindössze két kötete jelenhetett meg (egyik szerkesztője Jakó Zsigmond volt). Az első kötetben Jakó A Hoffhalterek váradi és gyulafehérvári nyomdája címmel jelentetett meg tanulmányt. Ugyanebben a kötetben írhatott Kovács András a váradi fejedelmi palota építéstörténetéről (román szerzőtárssal). A második kötetben Varga Árpád A váradi káptalan hiteleshelyi működése címmel közölt tanulmányt. Az 1980-as években Jakó Zsigmond a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveinek kiadásán (csaknem kétezer oldalon 5444 regeszta) dolgozott. Ez aztán csak 1990-ben jelenhetett meg (Akadémiai Kiadó, Bp.). A Művelődés c. folyóiratban kivételesen megjelenhetett egy nagyon fontos tanulmánya: Bihari várak kutatásáról címmel (1983/5. és 6. szám). 1990-ben újjászerveződhetett az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amelynek első elnöke Jakó Zsigmond lett. Újra megjelenthetett az Erdélyi Múzeum c. folyóirat. A 74 éves tudós fiatalos lendülettel kezdett hozzá az erdélyi magyar tudományosság újjászervezéséhez. Emellett sorra jelennek meg tanulmányai, részben az említett folyóiratban, részben különböző magyarországi és romániai emlékkönyvekben. Amennyire ideje engedte, igyekezett bihari témákkal is foglalkozni. így jelent meg tanulmánya Miskolczy Károlyról, a helynévkutatás és helytörténetírás bihari úttörőjéről (Művelődés, 1992/8. sz. 22-25.). Élesd 700 éves múltjáról (uo. 1992/1. 34-35.). Az 1940-ben megjelent Bihar-monográfiája egy fejezetét újra közölte a Korunk (1994/4. 7-19.) Ember és táj a középkori Biharban címmel. 1997-ben a METEM sorozatában tanulmányaink egy kis részét megjelentették Társadalom - Egyház - Művelődés címmel (1997). A váradi levéltárak 17-18. századi történetéről Csetri Elek születése 80. évfordulójára megjelent emlékkönyvbe írt (Kolozsvár, 2004. 186-194.). Fontos tanulmánya a Könyvtár- és levéltárügy Nagyváradon a múltban és a jelenben (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2004/1-2. 93-114.). Jellemző, hogy Jakó Zsigmond Bihar-monográfiájának újrakiadására sem 1990 előtt, sem 1990 után nem vállalkoztak Hajdú-Biharban, hanem a határon túl, a Dukrét Géza által vezetett partiumi-bánsági egyesület adta ki nemrégiben (2007). Példányai (érthetően) viharos gyorsasággal elkeltek. Dukrét Géza az egyesület és Jakó Zsigmond kapcsolatáról nemrégiben a következőket írta nekem: „Jakó Zsigmondot még a kilencvenes évek elején felkerestem egyszer Kolozsváron a lakásán, s ígérte, hogy segít a kutatásban. De végül is nem szorultam rá. Alapvető forrásom volt az O kötete, a Bihar megye a török pusztítás előtt. Amikor megírtam a Hegyköz történeti 289