Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

csontjai kerültek elő. A sziklából kiszivárgó nedv különböző alakzatokat alakított ki. Lehet látni itt szobrokhoz hasonló formákat, amelyek vadállatokat, szarvas állatokat, mindkét nembeli embereket, asztalokat, székeket, padokat mutatnak. A nedvességgel bevont sziklafalak felül boltozatot alkotnak. Róluk mindenütt alakzatok csüngenek le, itt oltárok, ott orgonák, amott pajzsok és szószékek. Változatosságuk a belépők szemét gyönyörködéssel tölti meg. Ezért idegen emberek jönnek ide nézelődni. Vannak, akik azt mondják, hogy a rómaiak bányája volt, de közelebb áll az igazsághoz, ha úgy véljük, hogy a természet vájta ki a barlangot. XV. § A szomszéd hegyekben mindenfelé bányák vannak. A Bihar hegy oldalában tátong egy nagyon régi, már beomlott rézbánya szája. A barlang melletti hely rézkohóként szolgált, ezért a magyarok Rézbányának hívják, ami ezt jelenti. A fejedelemség egykor szépen megépített, de már leomlott bányamüvének romjai láthatók ott. Körülötte hegyek vannak, amelyek a sűrű föld alatti járatoktól összeomlottak, közülük a legjobbakat a rézbányaiak az eminenciás kardinális Csáky váradi püspök kezdeményezésére most 1726-ban kezdték megújítani és a bányákat helyreállítani. Az ő parancsára és utasítására készítenek a Körös mellett a Vaskohnak nevezett helyen vasat, ez a rézbányáktól félmérföldnyire van. Más fém is található itt, az arany és ezüst igazolja ezt, hogyha keresnének, aranyat és ezüstöt is lehetne bányászni. XVI. § Aranyat egykor ebben a megyében a bányák mellett többféleképpen kerestek. A folyóknak a hordalékait, ahogyan a Körösökben, árkokkal fogták meg, ezekbe vezették a hegyek meredek lejtőiről a vizet, és ott pokrócokat, gyapjúrongyokat és posztókat terítettek szét, hogy visszatartsák az aranyhomokot. Néhányan, bár nem sokan, ezt a módszert a mai napig megtartották, így a belényesi Poyanaban lakók, akik nem annyira szorgalomból és életük fenntartása céljából, minthogy munkával töltsék el az időt, mintegy játszva mossák és választják külön az árkokba leülepedett homokot. Egyébként ezek a folyók igen gazdagok és alkalmasak aranyszállításra. Miután kimosták a fövenyt, előtűnik az aranyszemcse, amely különböző alakú lehet, kölesnyi, lencse nagyságú vagy babfeketényi és egy részük korpaszemcsényi, esetleg szinte alakot utánoznak. Mondják, hogy vannak, amelyek a mederben a fövennyel együtt születnek. Amikor - mondja Köleséri - a) a görgő arany molekulákat a föld fövenyes, iszapos, homokos részei felfogják, mintegy szitán mennek keresztül és a porból különféle alakokká nőnek. 20