Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

Este tyúkhúsleves csigatésztával, sült kacsahús, rucás kása és aranygaluska volt. Ha a szőlőt hazahordták, és itthon a háznál préselték ki, akkor vacsora előtt azt ledarálták, s a jószágokat mindenki megetette, és így késő este ültek a vacsorához. A régiek nagy vigasság közepette szüreteltek még a második világháború előtt. A cigányok hegedűvel felszerelve elindultak a szőlőskertekbe, s ahol sok fiatal legény, leány volt együtt, ott egész nap muzsikáltak és énekelgettek a szüretelők, sőt még este is nótaszóval, cigánytól kísérve tértek haza, néha táncra is perdültek. A kisszüret ideje régen általában 2 napig tartott, a nagyszüret 3-4 vagy ha jó termés volt, akkor egy hétig is. Utána elindulhattak a tallózók, a nagyon szegények, az elmaradozott szőlőfürtöket kiskosarukba szedték, s hazavitték. Ez engedélyezett volt szüret után. A szüretet követően kezdték meg a préselést. Előbb a fehér szőlőt, utána az oportót, nagyszüret után az otellót. Azért préseltek ilyen sorrendben, hogy a piros must ne színezze el a fehéret. Erre a célra külön hordókat is tartottak, s évről évre a mustot mindig ezekbe a krétával megjelölt hordókba szűrték, így nyertek tiszta bort. Préselés után a törköt (törkölyt) felmorzsolták, kádakba taposták, s tetejére szőlőleveleket raktak, erre tenyérnyi vastagon agyagot és hagyták kiforrni. Ebből főzték a törkölypálinkát. A törköly közé köménymagot szórtak. Ez elvette a törköly szagát, s a köménymag jó, sima ízt adott a pálinkának. 1967-ig Almosdon is volt szeszfőzde a Kisludasi kertben. Egy-két hónap kivételével állandóan üzemelt. Fenntartásáról a községi tanács gondoskodott. 1967-ben a tsz vette át üzemeltetésre. Jelenleg Bagamérban a termelőszövetkezet kezelésében üzemel, és a szomszédos Kókad községben is jó pálinkát főznek. Szüreti felvonulás - szüreti bál Amikor a szüret befejeződött, utána egy-két hét múlva szüreti felvonulást és bált tartottak Almosdon. A XIX. század végén, a nagy filoxérajárványt követően, országszerte sokfelé, egységes, egységesített, hasonló jellegű mulatságok, felvonulások terjedtek el. Ennek oka egy miniszteri rendelet, mely a szőlőtermelési kedv, a szőlő iránti érdeklődés felkeltésével, a szőlőtermelés egységesítése irányába mutató szabályozásával, az alföldi nagy szőlőtelepítéseket követően (alföldi homoki szőlők), az addig bizonyos területeken hiányzó szőlőművelés miatt, a hozzákapcsolódó ünnepi szokásokkal sem rendelkező új bortermelő vidékek számára mintegy forgatókönyv szerű ajánlással élt. S kisebb-nagyobb módosulással ez vette át a helyét - kevés 179