Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

2 kat. hold 99 négyszögöl; Nagy József 1 kat. hold 1582 négyszögöl; Sorbán László 1 kat. hold 144 négyszögöl; H. Nagy Sándor 1 kat. hold 17 négyszögöl; Álmosdi református egyház lelkészi alap 2 kat. hold 74 négyszögöl; Bisi János 1 kat. hold 232 négyszögöl; Kis Imre Bagamér 1 kat. hold 989 négyszögöl; Nemes Sándor 1 kat. hold 413 négyszögöl; Gulácsi Lajos 1 kat. hold 863 négyszögöl; Bihari Sámuel 1 kat. hold 90 négyszögöl; Budai Géza 3 kat. hold. 202 négyszögöl. Még Almosd község is 1597 négyszögöl tulajdonosi joggal bírt. A Szöllöskert többségét kitevő tulajdonosok, 300400 négyszögöl körüli területtel rendelkeztek. Az álmosdi határnak ez a része később Öreg Szőlőskert néven szerepel, a többi kert kialakulása után. A régi öregek Hegynek is nevezték.

8 Az Öreg Szőlőskert virágkorát az 1930-as évek táján élte, utána lassan kipusztultak, elöregedtek az itteni szőlők. A nagyarányú telepítésnek köszönhetően 1895-ben a szőlőterület nagysága 66 katasztrális holdat tesz ki, 1913-ban pedig már 334-et. Ezt a jelentős módosulást elősegítette a gróf Zay-féle homoki birtok felparcellázása, melyet tulajdonosaik szőlővel telepítettek be. így jöttek létre az Öreg Szőlőskert mellett a Bocskai-, Nagyludasi-, Kisludasi Szőlőskertek, majd a Hunyadi-, Nemes- és Dóka-kerti szőlők. Az álmosdi határ, távolban szőlőskerttel (2009) Bogya Pál felvétele 8 Azon túl, hogy a szőlőskertek elnevezésére az Érmeiléken a hegy kifejezés használatos, ez a terület valóban jelentősen kiemelkedett a környezetében lévő legelőből, s különösen az a része, amelyre az első világháborút követő időben egykori tulajdonosa, Nemes Sándor piros cserepes, fehér falú pajtát épített, s mellé jegenyenyárfát ültetett. Erről a magaslatról az egész Érmelléket be lehetett látni, tiszta időben Nagyvárad, s a Bihari hegyvonulat és környékének települései is jól kivehetők voltak. 155