Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

Vajda Mária A SZŐLŐMŰVELÉS SZOKÁSHAGYOMÁNYAI ÁLMOSDON Bevezetés A Berettyó és az Ér folyók által bezárt szög, a Bihari-síkság és a dombvidék találkozási zónájában elhelyezkedő Érmelléken már a középkorban nagyjából hasonló formajegyeket hordozó szőlőkultúra fejlődött ki. Ennek központjaként a XIX. századi források rendszerint Diószeget határozzák meg, s változóan ide sorolják észak felé haladva Szalacs, Margitta, Székelyhíd, Asszonyvására, Ottomány, Kiskereki, Koly, Szunyogd, délre Jankafalva, Kis- és Nagykágya, Vajda, Szentimre helységeket. Említhetjük Biharfélegyházát is, melynek szőlője a szomszédos Kágyi-hegyen van. A hagyomány azonban az Érmeilékhez sorolja az Ér folyó mentén lefelé haladva a Bihari-síkság és a mocsárvilág határzónájában elhelyezkedő, talaját tekintve homokos Bagamér, Almosd, Újléta, Nagyléta községeket, sőt a vámospércsi, vértesi, monostorpályi, hosszúpályi, sárándi szőlőskerteket is, melyek egykor szintén a Székelyhíd központtal működő Érmelléki járásba tartoztak.

1 Almosdra vonatkozóan - mai ismereteink szerint -, a legrégibb szőlőskert létét tanúsító adat 1692-ből való. Ekkor készült az az összeírás, mely a török uralom alól felszabadult Bihar megye településeinek állapotát mérte fel. Ez, annak ellenére, hogy 30 éve lakatlannak írja Almosdot, ugyanakkor jó minőségűnek mondja a szőlőket,

2 holott köztudott, hogy a müvelés nélküli szőlőskert hamar elvadul. Valószínűleg, bár a falu lakói elmenekültek, elrejtőztek a török elől, azonban az élet folytonossága nem szűnt meg. Az 1692-es összeírás adatai azt mutatják, hogy a szőlőket a török hódoltság utolsó szakaszában is a régtől fogva virágzó szőlőműveléssel rendelkező bihari területeken, így Almosdon is sokkal inkább karbantartották, mint a szántóföldeket. A szőlőterület művelése és jelentősége azonban változott az idők folyamán Almosdon. Ennek okaira, Almosd feudális kori levéltári anyagának rendkívül hiányos volta miatt nem lehet válasszal szolgálni. A Mária Terézia-féle úrbérrendezést előkészítő úrbéri kilenc kérdőpontra 1770. február 24-én adott válaszok során nem szerepel az álmosdi vallomásokban szőlő megléte a jobbágyok kezén. Említik viszont a diószegi és a székelyhídi szőlőhegyek 1 Vö. VARGA Gyula: Az érmclléki szőlőkultúra. Különlenyomat a Debreceni Déri Múzeum 1974. évi Évkönyvéből. Debrecen, 1975. 431. 2 MEZŐSI Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején, 1692. Budapest, 1943. 56. 153