Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

véget ér a belényesi járás. Azután sűrű erdők ligeteibe ér, és amikor Bélfenyér felé hömpölyög, három ágra szakadt medrével ingoványos, mocsaras utat vág magának. Ezután ismét több ágra szakad, amelyek közül egy mocsárrá szélesülve terül el a síkon, ahol inkább állni látszik, mint menni: a két másik nagyobb ág Nagy-Zerind, Anth és Sarkad irányában lép át Békés megyébe. A Sebes-Körös nevét vizének sebességétől kapta. Ugyanis annyira gyorsan fut, hogy rohanni hiszed, nem pedig folyni. Valósággal lerohan Erdély hegyeiből, és Feketetónál lép be Bihar megyébe. Amint a hegyeket elhagyta, erősen kanyargó folyással a megye legkellemesebb részét öntözi, nevet is ad neki: Keres-vidéke. Elsoroljuk a helyeket, amelyeket érint: Lore, Csernohaza, Baratka, Sonkolyos, Bonlaka, Rév, Gögény, Kakucs, Tinód, Élesd, Lúgos, Czécske, Örvény, Telki, Posalaka, Pusztaújlak, Telegd, Vásárhely. Majd innen Váradhoz közelít, és azután Vadász, Keresztszegh, Kornádi és más falvakon keresztül folyik át Békés megyébe. Halban bőséges, de ásványokkal van teli, ezért ivásra egészségtelen. A váradiak úgy tartják, hogy a sok érc miatt egészségtelen ez a folyó. A vidék patakocskája a Pecze. A Papmezőn ered kettős forrásból, az első a Püspökfürdőből, a So m/ó-hegy aljánál buggyan ki meleg vízzel: a másik hideg vizet bocsát ki a Félix-fürdő felett a belényesi út mellett levő völgyecskében, de amikor a fürdőhöz érkezik, keveredve a fürdő vizével, melegedni kezd és miután Sz. Márton falu mellett egy másik forrással keveredik, vize már egészen meleg lesz. Bár minél távolabb megy, annál inkább lehűl, de Váradig még, amely fél mérföldre van, olyan langyos, hogy a jég, hacsak nem elviselhetetlen a hideg, a legritkábban szokta borítani. Ezért a régiek Kalonda-vizének nevezték, az oláhok által megváltoztatott latin szóval, akik egykor a meleget nevezték így. Várad alatt összefüggő mezőket választ szét szép medrével, és papírmalmokat hajt, majd Vadász és Palota falukat mossa, ott ömlik bele a Sebes-Körösbe. Ahol meleg a vize, ott hiányoznak a halak. Míg Váradon folyik, több malmot forgat. A Berettyó mocsaras és lápos folyó. A Risius-hegy bocsátja ki, a magyarok ezt Vörös Réznek nevezik. Amíg a hegy hajlásaiban nyomul előre, egyenes mederrel hasítja a partot, de amikor a síkságra ér, szélesen szétterül. Elsőként a magyaroktól Margitamk nevezett helyet érinti, azt Vörös Abrany követi, túl rajta Sz. Job, majd Szent Imre, utána a másik oldalon Szalard. Ezen az oldalon Vaida távolabb van, míg a másikon Hodos közelebb. Itt már igen erősen kezd kiszélesedni, a sekély meder miatt sok pocsolyát és iszapot teremt. Kivált akkor létesít náddal, sással és kákával belepett mocsarat, amikor Félegyház faluhoz érkezik. Itt egyáltalán nem mély, de tele van áthatolhatatlan sárral. 14