Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Zöld Marci életéhez - A betyár első bűnperének iratai 1810-ből

került, és a rabok szeptember 7-re összehívott ítélő törvényszékén meg is tárgyalták az ügyét. Három kivételével minden tanú megjelent a törvényszék előtt, s miután igazolták magukat és megerősítették a korábbi vallomásukat, szembesítették őket Zöld Marcival, aki azonban az összes szemébe mondott vádat tagadta. Az ítéletről azonban mindössze Jakab Mihály levéltáros feljegyzéséből értesülünk, mivel szerinte Marcit bűnösnek találták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Gróf Rhédey Lajos a tömlöcből adatta katonának, ahonnan elszökött, s úgy vált belőle haramia, és végül Fegyverneken érte utol a végzete. Úgy tűnik, hogy a tudós levéltáros, akit Szinnyei József szerint „szakában való jártasságáért élő archívumnak" neveztek, az ítéletről más forrásból bírt tudomással, azt azonban már ő sem tudhatta, hogy Marcit még további két alkalommal is Nagyváradra került, s a valódi „haramiáskodására", illetve a kivégzésére csak a harmadik elítélését követően került sor. (Teljes egészében azt sem zárhatjuk ki, hogy 1849 táján még az ítélet is az iratcsomó részét képezte, és az elkövetkező évtized alatt, vagy az anyag Pestre kerülését követően veszett el.) Zöld Marci egykorú perirataira ugyan nekünk sem sikerült rábukkannunk a debreceni kutatásaink során, a nagyváradi tömlöcben őrzött rabokról vezetett repertórium 1791-1818 közötti kötetében viszont több Zöld Marcival kapcsolatos bejegyzésre is felfigyeltünk, amelyekből nem csupán Jakab Mihálynak az 1810. évi ítéletre vonatkozó állítását, de részben a betyár vallomását is igazolni tudjuk. Ezek szerint Marci valóban három alkalommal került a nagyváradi tömlöcbe, a rá kirótt büntetések azonban összesen csak négy esztendőt tettek ki, igaz, azokra hatéves időtartam alatt került sor! 1 0 A vaskos jegyzőkönyv azonban nem csupán Marciról tartalmaz értékes adatokat. Többször előfordul benne az apja, Zöld Mihály neve is, sőt a Berettyóújfaluban, Debrecenben és Derecskén élő Nemes Zöld család tagjaival kapcsolatban 1795-1818 között összesen 53 (!) esetben foganatosítottak törvényszéki végzést! A családfakutatók és helytörténészek munkáját elősegítendő, érdemesnek találjuk bővebben ismertetni a Zöld Marci rokonságával kapcsolatos bejegyzéseket. A csökmői illetőségű Zöld Katitól eltekintve, akit 1818. december l-jén ítéltek 30 korbácsütésre, a fenti időszakban a következő Zöld vezetéknevű személyek ellen indult eljárás: Berettyóújfaluból Zöld (más néven: Varga) András, Zöld Márton, Zöld (Nagy) Mihály, Zöld István és Zöld Sándor, Debrecenből Zöld István, valamint id. és ifj. Zöld (Nagy) János, Derecskéről pedig Zöld János, Zöld Márton (!) és Zöld Sándor. Mivel több esetben is előfordult, hogy egyszerre más-más településen élő személyek 1 0 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban = HBML), Bihar Vármegye Rendkívüli Fenyítő Törvény­széke (Sedes revisoria captivorum) iratai. IV. A. 7/b. Raboskodók kimutatásai, 2. 1791-1819. Repertórium. Captivorum in Sedriis Criminalibus Inclyti Comitatus Biharienm Judicatorum ab Anno 1790. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom