Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Péter Imre: A régi vízivilág kéziratos emlékei. Vízszabályozási munkák Biharban és a Sárréten

Ötödször: A Harsányt határban, ott ahol az a Peterdi határral megütközik, az Ugra felé menő Holt Körösnek ágya s a Csíkét ér név alatt lévő Körösnek folyása szemléltet­tek meg. Itt Bihar vármegye ezelőtt 5 esztendővel 5000 hosszú töltést csináltatott, mely­nek alja 5-a magassága pedig olyan, hogy azt a víz még eddig által nem hágta. Ezen töltés mindenképpen a hydraulicának törvényei szerént lévén készítve, igen hasznos, mert mindekelőtte az a töltés meg készült volna, az egész körül levő vidék nádas rétség volt, a hol most a legszebb tengeri és kaszálók látzottak. Hatodszor: A N. Váradi Deák Káptalannak 5 kerekű Harsányi malma a Körösnek egy ágán. Ezen az ágon van az úgynevezett Candi szigetet formáló szakadás mely a ma­lom előtt lévő Apáthi, Szakáll, Homorogi, és Kornádi határokat áradáskor ugy elönti, hogy az ablakokon is befoly a víz a házakba. Hetedszer: Köröszegnél az úgynevezett Peselőn, vagyis Körösön lévő s ezelőtt 2 esz­tendővel az árvíz által igen megrongált, és mos éppen munkába talált 17 széles hidra nézve azt kívánta a T. Küldöttség, hogy mind annak, mind a többi hasonló folyókon szük­séges hidaknak normális szélessége és építéseknek módja a küldöttség által kidolgoztat­ván a Na. Vármegye utján sinór mértékül ki adatsanaka fen érdeklett hidakon kívül pe­dig Körösszeg körül 5 rendbeli kisebb enuptiókon még szinte annyi hidak vágynák, me­lyet tartani tovább kénytelen. Körösszeg és Szakái szoktak a Harsányi malom által fel­nyomott viznek legnagyobb kiöntései lenni, melyeknek tartóztatására, s s felsőbb erup­tiók által igen károsított Apáthi, Homorogi, Szakáli, s Kornádi határoknak védelmére több esztendőkkelezelőtt az úgynevezett Ördögárki töltést csináltatta a Ns. Vármegye, de azt a Körösszegi Uraság a maga határának védelmére által vágatta, s az árviz egyéb­ként is által hágja. Augusztus 3-án Szakálból Komádiba menvén a Communitás részéről ezek adattak a Comissió eleibe: az egész 36 ezer Határjuk ugy elvan öntve, hogy egy darabba 100 köb­lös olyan földjök sintcs, mely víz alatt nem volna, s ha szántani mennek a szerszámokat majd mindenhol hajókon kell a sok éren s fokon által vinni. A rétség magasabb lévén a szántóföldjéknél és a 36000 holdból álló határjokban 6000 holdszáraz földnél több nem lévén tsak töltésekkel védelmezhetik magukat. Ezenállapotjuk pedig nem régi, s azt mondták hogy a nagy halom, 50 esztendővel ezelőtt egy Ló fején átmehettek, s az Irázi szigetből csaknem szárazon lehetett Komádiba menni. Egyszóval azt állították hogy míg a régi árka Ugra felé ment és nem a Csiket érbe addig a határjok sokkal szárazabb volt, A régi Körösnek a Csiket érbe való jövetelét pedig ugy adták elő: több esztendőkkel ez­előtt magok a Komádiak húztak a Csiket érből a Körösbe egy canálist, és mivel az ők határjuk mélyebb volt, az Anya Körös ezen Canálison magát egészlen a Csiket érbe vet­te, s ott is maradt, és ez okozza a mostani nagy Rétséget azért is, mert Vésztőn, Szeg­halmon és Csökmőn malmok lévén, azok által a viznek lefolyása akadályoztatott. A Kornádi nagy rétséget észak felé a Harsányi malom által okozott eruptiók nevelik. Délfelé Zsadány s Ugra helységek, napnyugat felé pedig Csökmő, Gyarmat, Szeghalom, Vésztő, Okány helységek, s a Böksi pusztának határjai környékezik. A szélessége ezen Kornádi rétségnek délfelé, a legkeskenyebb része pedig észak felé terjed. Ezekután hajó­ba ült az egész Comissionális Gyülekezet és ugy a Körösön egészen Szeghalmig lemen­86

Next

/
Oldalképek
Tartalom