Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Barcsay László: A sárréti insurrectio
Az insurrectio lovassága 18 lovasezredből állott. A Tiszántúli kerület 2. Bihari lovasezredét Bihar (704 fő), Békés (176 fő), Csongrád (275 fő) vármegye állította fel. A nemesi felkelő gyalogság 19 gyalogoszászlóaljból állt. A Bihari 14. gyalogoszászlóaljat Bihar (400fő), Arad (145 fő), Bereg (410 fő), Ugocsa (175 fő) állította. A nemes sereg májusban indult Nagyváradról. A bihari 14. gyalogoszászlóalj első feladata egy, Lengyelországból Munkácsra tartó, 600 szekérből álló, 25 millió forintot, nagy mennyiségű ruhát, fegyvert, nagyszámú galíciai újoncot szállító konvoj biztosítása volt, Kassa, Debrecen, Pest úti célokkal. A lovasság a Dunántúlra vonult, s a június 14-i győri csatában, tartalékban állt a Hadik-hadosztály keretében. A visszavonulás elrendelése után Budáig menekült, több más alakulattal együtt. Útközben magukkal sodorták a Pestről most már éppen Győr felé vonuló bihari 14. gyalogos zászlóaljat. Június 21-én a menekülésszerű visszavonulást átvészelt, de rendbe szedett zászlóalj 400 bihari gyalogosa Komáromba érkezett. Július közepén a bihari lovasezred lovasszázadának 704, és a gyalogoszászlóalj aradi századnak 145 emberét Alvinczy 7 4 táborszernagy, magyarországi főhadparancsnok, Buda és Pest védelmére rendelte. A háború végén az ezred Dunaföldváron tartózkodott. Augusztus közepén a bihari 14. sz. gyalogoszászlóaljat Árva megyébe, a lengyel határra vezényelték. Az 1809. október 14-i schönbrunni békekötés után a magyar nemesi csapatok azonnal kérték hazatérésüket, de a császári hadvezetés arra hivatkozva, hogy a francia hadsereg csak november második felére hagyja el véglegesen az országot, illetve, hogy az északi határon még ott áll az orosz hadsereg, megtagadta a kérést. Október 31 -én megkezdődött a francia csapatok kivonulása, de lassan, komótosan. A békekötés hírére tömeges szökések kezdődtek meg, időhúzásnak nem volt értelme, ezért november 7-16. között a csapatokat Székesfehérvár körül összpontosították, s november 13-án megkezdték a nemesi felkelést lezáró katonai díszszemle előkészületeit. A Dunaföldváron állomásozó bihari lovasezredet Abára vezényelték. November 16-án I. Ferenc is Székesfehérvárra érkezett Tatáról - ahol a háborúskodás alatt a franciák által megszállt Bécs helyett tartózkodott -, és november 17-én megkezdődött a díszszemle Börgönd-pusztán. A szemlét a bihari, a szabolcsi és a szatmári lovasezredek zárták, majd november 24-én hazaindultak. A gyalogosok nem vettek részt a díszszemlén, a bihari 14. gyalogoszászlóalj a lengyel határvidékről december 14-én indult haza Eperjesen, Nyíregyházán és Debrecenen át. És megkezdődött a leszerelés, és feloszlott a kellően meg nem becsült had. „Hirdetés Ezen folyó December lT Uke n Váradon Kótyavetye 7 5 fog - tartatni, a ' mellyen a ' most állított Szabad Sereg egy osztállyának Lovai kész pénzen fognak el-adattatni, a ' kiknek reája szükségek vagyon jelennyenek meg. Budaházy Lajos Költ B. Újfaluban December 6~ á n 1809. Feő Szolga Bíró" 74 Báró Alvinczy József (1735-1810), híres osztrák tábornok, végigharcolta a XVIII. századi háborúkat, 1809-ben magyar főhadparancsnok. 75 árverés 78
