Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
Az égtájak és az irányok problematikája felvet egy újabb kérdést, amelyre ki szeretnék térni. Ugyanis ha a határjáró oklevelet figyelmesen olvassuk és megpróbálunk rajzolni mellé egy vázlatot, 1( b akkor azt vesszük észre, hogy a határjárók szinte sosem haladnak északi vagy déli irányban, mindig egy horizontális tengely mentén haladnak először kelet, majd utóbb nyugat felé. Véleményem szerint itt a hosszasan való (satis longiim spatium/per bomim spatium) kelet, illetve nyugat felé haladás azt jelenti, hogy az ezen égtáji irányban levő oldalon voltak éppen, amibe természetesen a vertikális irányban való mozgások is beleértendőek, de a középkori emberek számára ez úgy tűnik egyértelmű volt, mert külön nem emelték ki. Ha ugyanis csak horizontális mozgásokat rögzítettek volna a vázlatukon, képtelenség lett volna bármit is körbehatárolni, legfeljebb egy hosszú, keskeny vízszintes szalag jött volna ki, amely telekforma egyébként tömegében fordul elő folyók és árterületek partján, 10 4 de a jelen esetben semmiképp sem lehetséges, hiszen a környező, fixen létező települések sem engedik meg az ilyen határokat. Arra, hogy a középkorban más volt az emberek térlátása, mi sem jobb példa, mint az utókorra maradt első határjárási vázlat 1488-ból, mely talán a délvidéki Mihalovez határjárásakor készült. A rajz feltehetően egy helyszíni vázlat, mely a bizottsági határjárás jegyzőkönyvi kiegészítéseképpen készülhetett, mintegy emlékeztetőül az oklevél megfogalmazásához. Ez tehát nem alaprajzi vázlat, hanem egy útvonal vázlat, de mint ilyen is, sokat elárul felépítése a középkori térbeli gondolkodásmódról, azaz pontosabban annak a maitól eltérő voltáról. 1 0" Ami a két falunak az egymáshoz való viszonyát illeti, itt három adat áll rendelkezésre: az oklevél, a szakirodalom és a régészeti leletek. Az első szerint úgy tűnik, hogy Mezőpeterd Fegyvernekpeterdtől keletebbre feküdt, de hogy vertikálisan milyen irányban, azaz hogy alatta, mellette vagy felette - nem tudni. A szakirodalom alatt Bunyitay Vince, Osváth Pál és Borovszky Samu adatait értem. Bunyitay szerint Mezőpeterd feküdt északabbra, mit Fegyvernekpeterd. Hozzá kell tennem, hogy ő ismerte a határjáró oklevelet, az adatot tehát minden valószínűség szerint innen kellett vennie - noha abban ez a tény konkrétan nincsen leírva, északi irány is csak egyszer szerepel, amikor az Ujmalomtő folyási irányáról van szó. Osváth Pál és Borovszky Samu viszont állítják, hogy a középkori Mezőpeterd a mai Mezőpeterdtől északkeletre, a Váncsod felé eső Puszta nevű területen feküdt. Kérdés, hogy itt a középkori Mezőpeterd alatt mit értettek: Mezőpeterdet vagy Fegyvernekpeterdet? Végül a harmadik forrást a régészeti leletek szolgáltatják, melyek igencsak koraiak, főleg a 10-11. századra tehetőek, és a mai Mezőpeterd területéről, illetve az attól északkeletre feltárt területről származnak. Ha Bunyitay Vince nem teljesen megalapozott véleményét figyelmen kívül hagyom, akkor a fennma103 A határjárásról készített vázlatomon (5. térkép) kiküszöböltem ezt a folyamatos horizontális irányítottságú haladást ívesebb vonalak húzásával, ahogyan már egy véleményem szerint elfogadhatóbb terület rajzolódott ki. Ugyanakkor ki kell hangsúlyoznom, hogy ez egy olyan fiktív térkép, ami kizárólag az oklevélben írottakon alapszik! A térkép rajzolásánál nem vettem figyelembe a valóban létező és az egykori vízfolyásoknak a medreit, mivel azokból annyi van (Id. a 3. térképen), hogy nehéz lenne kiválasztani azokat, amelyek ténylegesen léteztek és vízzel telítettek voltak 1382-ben. 104 MAKSAY 1971. 135. 105 HRENKÓ-PAPP-VÁRY 1989.53. 51
