Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
A KÖZÉPKORI FEGYVERNEKPETERD ÉS MEZŐPETERD HATÁRAI 1. A határjárást elrendelő oklevél A már többször hivatkozott határjárás tulajdonképpen a középkori Fegyvernekpeterdre vonatkozik, annak a meghatárolásáról ad pontos leírást, de az oklevélben szerepel Mezőpeterd is, és nincs kizárva, hogy a régészetileg is azonosított település tulajdonképpen nem is Mezőpeterd, hanem az annál - a névadás alapján legalábbis - talán korábbi Fegyvernekpeterd lehet. De a további gondolatok előtt nézzük meg közelebbről a már oly sokszor emlegetett két Peterd határait, közvetlen környezetüket! 1382. július 17-én Budán kelt I. Lajos királynak az az oklevele, melyben elrendeli Fegyvernekpeterd birtok határainak újrajárását, amelyet a birtokos Mezőpeterdi Domokos fia János fia András kérelmezett a királytól, valószínűleg az idők folyamán megrongálódott határjelek és a pontos határok feledésbe merülése miatt. Ezért a király meghagyta a váradi káptalannak, hogy küldje ki hiteles emberét tanúként, és egy királyi kiküldött ember jelenlétében - aki vagy Petényi Mátyás, vagy Böjti Sebestyén, vagy Parlagi Mihály, vagy Bodonypércsi Bodony fia Demeter, vagy Mezőpeterdi Marcell fia Lőrinc - szálljanak ki együtt az említett birtokhoz és egybehíván annak a szomszédait és határbirtokosait, járják azt meg a régi határok mellett, szükség szerint újakat is emelve, mindezáltal elválasztva azt mások birtokjavaitól. Mezőpeterdi Andrást pedig vezessék be újra a birtokába és annak tartozékaiba, hogy azokat immár örökre bírhassa a jog szerint is, az ellentmondókat pedig idézzék meg a királyi jelenlét bírósága elé. 2. A szomszédok, a környező falvak birtokosai A kiszállás meg is történt Böjti Petényi Mátyás királyi ember és a váradi egyház Szent Megváltó 4 4 oltára rektorának, Pál presbiternek a személyében ugyanazon év szeptember 15-én, hétfőn, a meghatárolásról szóló oklevelet pedig két héttel később, szeptember 29-én foglalták írásba. 4 3 A határjárás alkalmából összehívták a szomszédokat és a határosokat, akik meg is jelentek, személy szerint Váncsodi Sándor fia János, ugyanezen János fiai: László, Dénes és Márton, Mezőpeterdi Marcell fiai: Demeter és Lőrinc, Panaszi Pázmány fiai: Miklós és László, valamint Toldi Miklós és György. Mezőpeterdet és a környező falvak birtokait tehát valóban helyi kisnemesek kezében találjuk az Anjou-kor végén, a szomszédok között is vannak mezőpeterdi illetőségűek, egyiküket a királyi emberek között is felsorolták. A Váncsodiak Váncsodon és Guszárban voltak birtokosok, 4 6 a 44 A DL 30725 regesztájában tévesen Szent Sebestyén {Sancti Sebastiani) oltárként szerepel. 45 A DL 30725 regesztájában tévesen 1382. 09. 22 dátum alatt szerepel az oklevél, azaz egy héttel korábbi keltezéssel: Datum quintodecimo die terminiprenotati. Mivel a határjárás szeptember 15-én zajlott (feria secunda (=hétfő) post festum nativitatis Virginis gloriose Marie (=szeptember 8.) nunc preteritum), ezért az attól számított 15. nap (a középkori szokás szerint az adott napot is, azaz 15-ét is beleszámolva) pontosan két héttel későbbre esik, azaz 29-ére hétfőre. 46 DL 26605 - 1439. július 8-án a család egyik ága bevezetteti magát a család másik ágától zálogjogon megszerzett guszári birtokrészbe; DL 26614 - 1454. július 19-én a család két ága pereskedik néhai Váncsodi Miklós hagyatékáért, azaz a Guszárban és Váncsodon bírt birtokrészeiért. 39
