Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
Bimyitay Vince a váradi püspökség történetét dolgozta fel 1883 és 1884 között megjelent háromkötetes müvében. Mint tudjuk, Peterd első említése éppen a váradi püspökség gabonadézsma beszedéséhez kapcsolódik. Bunyitay Vince müvében szerepel több peterdi illetőségű ember is, az egyik bejegyzés egy egész családról szól - Peterdi Gellértről, Jánosról, Domonkosról, Miklósról, Andrásról és Gáborról -, akik eladták malombeli részüket. Mivel azonban ez a jogi ügylet a Tótteleken (Vizes-Gyán táján, a Sebes-Körös mellett) levő malomról szól, szinte biztosra vehetjük, hogy a másik Bihar megyei Peterd (a továbbiakban Köröspeterd néven) lakosairól van szó. 2 6 A másik említés Mezőpeterdi Bodó Ferencről szól, aki 1546-ban egy birtokper ügyében tart vizsgálatot mint királyi ember. 2 7 Bunyitay Vince tesz említést elsőként Fegyvernekpeterdről, azaz ő már biztosan találkozott a jelen cikkben közölt határjáró oklevéllel. 2 8 Magáról Peterdről annyit ír, hogy a megyében három ilyen nevű település is volt: egy a Körös mellett (Köröspeterd), illetve Mezőpeterd és Fegyvernekpeterd. A falvak térképes azonosítását segíti azon adata, miszerint a kettő közül Mezőpeterd feküdt északabbra, Fegyvernekpeterdtől nyugatra a Szent Tamás útja nevezetű út vezetett, keleti oldalán Búzás falu (Guszár) feküdt, délen pedig a Tekerőér folyt. 2 9 Ezeket az adatokat minden bizonnyal a határjáró oklevél értelmezéséből nyerte, bár némelyik elnevezés abban nem szerepel, így például sem a Szent Tamás útja, sem Búzás; előbbi az eredeti oklevélben Szent János útjaként szerepel, míg az utóbbi adódhat Guszár félreolvasásából is. Bunyitay Vincétől értesülünk arról is, hogy Mezőpeterd középkori temploma a Szentháromság tiszteletére volt szentelve, falai pedig 1743-ban még álltak/ 0 Ha elfogadjuk Osváth Pál elméletét Peterd névadására vonatkozóan, akkor a falu az elnevezését még egy korábbi templomról kaphatta, vagy mindkét Peterdnek volt egy temploma, esetleg patrocíniumváltás következett be, ami a tatárjárás után és a telekpusztásodás időszakában koránt sem számított egyedülálló esetnek. Végül a legvalószínűbb az, hogy a Bunyitay Vince által említett templom nem a középkori, hanem annál egy későbbi, „feudális kori" templom, mely a török pusztítások utáni újranépesedés során épülhetett fel. Borovszky Samu szemmel láthatóan Osváth Pál művét vette alapul 1901-ben megjelent munkája megírásakor, melyben Magyarország vármegyéit és városait ismerteti. Ö is leírja, hogy „e község hajdan nem a mostani helyén, hanem odább, Váncsod felé, a »Puszta« nevű dűlőn feküdt." O is két községnek írja le 1382-ben az egymás mellett fekvő Mezőpeterdet és Fegyvernekpeterdet, és ismeri az 1485-ből származó adatot is, amelyben már csak a mai nevén szerepel a falu, Mezőpeterdként. 3 1 26 BUNYITAY 1883-1884. 172. Tótteleket valószínűleg ennek az adatnak az ismeretében helyezte Engel Pál a középkor végi Magyarországról készített térképén (ENGEL 2002.) Mezőpeterd határába, ami véleményem szerint nem helytálló, mivel az az azonosításhoz felhasznált oklevél alapján a fent is említett Köröspeterdre vonatkozik. 27 BUNYITAY 1883-1884. 179. 28 BUNYITAY 1883-1884. 112, 29 BUNYITAY 1883-1884. 285. 30 BUNYUTAY 1883-1884. 285. 31 BOROVSZKY 1901. 115. Vö. a 12. lábjegyzettel! 36
