Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

Bocsi Zsófia MEZŐPETERD HELYE A KÖZÉPKORI BIHAR MEGYÉBEN (TÖPRENGÉSEK AZ OKLEVELES ÉS TÉRKÉPES ADATOK SZEREPÉRŐL EGY KÖZÉPKORI FALU HATÁRÁNAK AZONOSÍTÁSÁBAN) BEVEZETÉS Mezőpeterd középkori története iránti érdeklődésemet egy 2002-ben, a település határában végzett leletmentő ásatás keltette fel. A feltárások során többek között egy, az Árpád-korra keltezhető falu objektumainak és tárgyainak a maradványai kerültek napvilágra.

1 Mivel a középkori régészetnek olyan hathatós segédtudományok állnak a rendelkezésére, mint a diplomatika, szfragisztika, heraldika, genealógia, archontológia vagy a topográfia, egy-egy lelőhely - jelen esetben település - komplex feltárásához és minél több oldalról való megismeréséhez elengedhetetlen ezeknek a tudományágaknak az ismerete és az általuk nyújtott lehetőségeknek a kiaknázása. Jelen cikkben a levéltári kutatásokon keresztül a középkori oklevelekből, illetve a topográfia által a térképekből nyerhető információkat próbálom összekapcsolni a régészeti feltárás eredményeivel. Mint az a cikkből ki fog derülni, ebben az esetben az adatok nem úgy egészítik ki egymást, ahogyan azt várnánk: az oklevelek és a tárgyi kultúra emlékei időben nem fedik le egymást, azaz nem egy konkrét időszakról, az Árpád-korról kapunk teljes metszetet Mezőpeterd falu életéről, hanem az egyes forrástípusok különböző, egymást követő időszakokat fednek le, inkább hosszabb időintervallumban egészítik ki egymást. A régészeti leletek Mezőpeterdnek arról a korszakáról tanúskodnak, amelyből még nem állnak rendelkezésünkre írott források, az oklevelek viszont a későbbi, 14. század végi faluról tudósítanak, amely korból még nem kerültek napvilágra régészeti leletek. A levéltári kutatásokat némileg nehezítette az a tény, hogy a középkori Bihar megyében nem a mai Mezőpeterd elődje volt az egyetlen evvel a névvel illetett falu: volt még egy Peterd nevű település a Sebes-Körös partján, a mai Biharugrától északra, melyet Köröspeterd néven szoktak még említeni a szakirodalomban." Másfelől maga Mezőpeterd is két faluból állt nagy Lajos király uralkodásának utolsó évében: Fegyvernekpeterd és Mezőpeterd faluból - erről bővebben fogok majd szólni a Mezőpeterdre vonatkozó legértékesebb forrás, a jelen cikk gerincét képező 1382-ből származó határjáró oklevél tárgyalása során. 1 Az ásatás eredményeit Ringer István és Szilágyi Krisztián Antal fogják ismertetni és elemezni a közeljövőben. 2 BUNYITAY III. 1884. 285.; CSÁNKI I. 620.; JAKÓ 1940. 319-320.; GYÖRFFY I. (1963) 586., 654. 29