Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kállai Irén: 1976-2006 - 30 éves a Bihari Honismereti Tábor

hatása a vizsgált területre, a természetes és a telepített növényzet, valamint az állatvilág faj számának összehasonlítása is. Alkalmazott módszereik: terepbejárás, megfigyelés, víz-, talajmintavétel és -elemzés, fényképezés, mikroszkópos, távcsöves megfigyelés, előadások, vetélkedők, a táborzáró ünnepségre „mini-kiállítás" elkészítése roppant színessé, élvezetessé teszi az „iskolai tananyagok" befogadását. A megfigyelésen kívül aktív környezetvédelmet is folytatnak, szemetet szednek, erdőkben, réteken, folyópartokról szedik össze embertársaink környezetkárosító nyomait. Valószínűsítjük, és bízunk benne, hogy egykori táborozóink felnőve már nem fogják ugyanezen hibákat elkövetni. A kezdetek óta a csoport állandó támogatója, segítője a TIVIZIG Berettyóújfalui szakmérnöksége, szakembereivel, mikrobuszával, szakmai segédanyagok biztosításával állt a tábor rendelkezésére. A gyerekek a szakemberekkel együtt figyelemmel kísérték a Berettyó és a Körösök vízminőségét, az országba érkezésüktől kezdődően egészen torkolatig. Foglalkoztak az épített környezet környezetvédelmi problémáival, a BerettyóKörösök vidékén a gátakon ismerkedtek a védművekkel, minden évben vizsgálták a Berettyó és a Körösök vízminőségét, mérték a víz pH-ját is, figyelték a TIVIZIG munkatársainak segítségével a műtárgyak (gátak, zsilipek, duzzasztók) állapotát. 13. kép. Természetvédők a Tisza mellett (1978) 14. kép. Hencidán a Csere-erdőben (1979) Szintén a kezdetek óta szinte évről évre visszatérő programja, s egyben legnagyobb szakmai eredménye a csoportnak a hencidai Csere-erdő megismerése, megismertetése a világgal. Szincsák János tanár úrnak és kis segítőinek köszönhetően 1990 óta védett lett ez a terület 1997. július l-jétől, pedig ez a 108 hektáros erdő Hajdú-Bihar megye országos jelentőségű védett természeti területei közé került, felügyeleti szerve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága lett. Azóta is évről évre felkeresik ezt a területet, ahol érdekes védett állatokat és növényeket ismernek meg, határoznak meg s közben az erdőt is megtisztítják a hulladékoktól. A biharkeresztesi évek alatt, a csoport vizsgálati területéhez tartozott a böjti láp, a Kutas-csatorna megtekintése. Tanulmányozták a vizes élőhelyek vegetációját, növényés állatmeghatározást végeztek. A természetvédő csoport munkáját színesítette az ártándi kavicsbányánál, egy olajfúró toronynál, a hencidai vadgazdaságban és egy hulladékégetőben tett látogatás is. A bagaméri parabolabuckákat közelről is megfigyelték, s 222